Irodalmi Szemle, 1981
1981/3 - ÉLŐ MÚLT - Popély Gyula: A pozsonyi Bartók Béla Dalegyesület (monográfia)
UŠIL,® MEPimľ A POZSONYI BARTÓK BÉLA DALEGYESÜLET BEVEZETÉS A szlovákiai magyarság legjelentősebb öröksége a pozsonyi Bartók Béla Dalegyesület. Annak ellenére, hogy az első Csehszlovák Köztársaságban nem voltak meg az önálló, sajátos kisebbségi forrásból fakadó szlovákiai magyar zeneművészet kialakulásának a feltételei, ez az egyesület szinte felbecsülhetetlen értékű missziós küldetést teljesített. A pozsonyi Bartók Béla Dalegyesület a szlovákiai magyar úaikultúra reprezentáns képviselője volt, s egyben olyan egyesületünk, amely nemzetközi méretekben is komoly, megérdemelt sikerrel dicsekedhetett. Gondozója és népszerűsítője volt a Bartók és Ka-dály által képviselt igazi magyar népzenének, s így úttörője az új magyar zenei ízlésnek is. A Dalegyesület társadalmi és művészeti síkon egyaránt missziós feladatot teljesített, ezért joggal tekinthető az 1945 előtti kisebbségi életünk egyik legpéldaadóhb hagyományának. A TOLDY KÖR ÉGISZE ALATT Az első lépések A húszas évek elején a háborús idők viszontagságait és az államfordulatot követő nehéz évek után a Toldy Kör, a pozsonyi magyarok legrégibb és legjelentősebb kulturális egyesülete új virágzásnak indult. 1924-ben, az egyesület alakulásának ötvenedik évében már több jel is arra enged következtetni, hogy a Toldy Kör a kisebbségi sorsban is egyik leghatékonyabb, legjelentősebb fóruma lesz a város és egyben Nyugat-Szlovákia magyar társadalmának, valamint jelentős bástyája az egész kisebbségi sorba szorult szlovákiai magyar közművelődésnek. A Toldy Kör alapításának gondolatát az 1871-ben tartott pozsonyi Toldy Ferenc ünnepségeken Szeberényi Lajos evangélikus lelkész vetette fel. A Kör 1874-ben dr. Vut- kcvich Sándor szervező munkájának eredményeképpen jött létre. Jelentősebb alapító Popéiy Gyula
