Irodalmi Szemle, 1981

1981/3 - 100 éve született Bartók Béla - Koncsol László: A példamutató Bartók-Mikrokozmosz

dolgozásait is odaállítjuk, szintén zongorára, készen áll a példa a jelen és a jövő zeneszerzőinek, zenét tanítaniuk saját anyagon, titkaikat fölfedni, atomjaiból rakni össze egy zenei világegyetemet, s így vezetni be a gyermeket és az érdeklődő felnőttet is nemcsak az értelmezés, hanem a megszólaltatás titkaiba is.

Másfél hónapja ajándékozott meg egy budapesti muzsikus házaspár Kurtág Györgynek, a kiváló kortárs zeneszerzőnek Játékok zongorára című négykötetes művével, mely pontosan a bartóki elképzelést követi, a bartókihoz hasonló szerzői szituációban, mint egy korszerű és kiforrott művészegyéniség magániskolája. A zenében tehát hatott a bartóki példa.

Arra gondoltam, nem most, hanem régen, a Bartók-évfordulő csak újabb alkalom, hogy írásban is megfogalmazzam a kérdést: miért nem jutott még egy magyar költőnek sem eszébe, hogy pályája csúcsán, kiérlelt költői életműve birtokában a Bartókéhoz és immár a Kurtágéhoz is hasonló, az alapelemektől a bonyolultig ívelő és közben teljes művészi élményt is nyújtó poétikai iskolát írjon? A magyar líra olyan virtuózai, mint Arany János, Babits, Kosztolányi, Illyés, Weöres, Szabó Lőrinc, Áprily, Nemes Nagy Ágnes mind megalkothatták volna (megalkothatnák) a maguk poétikai Mikrokozmoszát, költői verstanát, az olvasók okulására és gyönyörűségére.

Hátha a bartóki minta egyszer még az irodalmi kultúra ügyét is szolgálni fogja?

Hédelen (Hiadel) Bartók 1915 nyarán gyűjtött