Irodalmi Szemle, 1981

1981/3 - 100 éve született Bartók Béla - Cselényi László: Bartók és Joyce

Akaratereje legyőzte a test gyöngeségét. M&r-már elpusztíthatatlannak hittük, azért ért halálhíre olyan váratlanul. De Bartókban volt még egy évtizedre való munka- és életerő. Elment. Boldogok, akik segíthettek neki a védekezésül maga köré vont drótsövény elbontásában. Az itt maradottak dolga, hogy megnyissák az utat művei előtt; hadd jussanak oda, ahová szánva voltak: az emberek szí­vébe. 4/3/4 S még egy utolsó, de talán mindennél fontosabb párhuzam: a műveltség, a tu­datosság, a megszerkesztettség mindkét életműben. Csak néhány sort idézhet­tünk Lendvai Ernő fölfedező erejű Bartók-könyvéből, amelyben szinte sorról sorra kimutatja a Bartók-művek szerkezeti megmunkáltságát (aranymetszés, híd-forma stb.). Közismert a Joycek-művek strukturális tudatossága is (lásd az ún. Gilbert-ábrát, amelyben fejezetről fejezetre kimutatja az Ulysses párhu­zamait az Odüsszeiával). 4/4 4/4/1 Temetésem a lehető legegyszerűbben történjen. Ha netán halálom után utcát akarnának nevemről elnevezni, vagy ha nyilvános helyen velem kapcsolatban emléktáblát akarnának elhelyezni, akkor kívánságom ez: mindaddig, amíg a budapesti volt Oktogon tér és a volt Körönd azoknak az embereknek a nevé­ről van elnevezve, akikéről jelenleg van, továbbá mindaddig, amíg Magyarorszá­gon erről a két emberről elnevezett utca van vagy lesz, rólam az országban ne nevezzenek el se utcát, se teret, se nyilvános épületet. 4/4/2 A cselekmény nélküli történetbe sok élő és holt nyelv elemei szövődnek bele. Menete több jelentésű, groteszk, logikátlan, logikán felüli, automatikus és ki­tervelt, a hang szuggesztlójára épül, és szemmel láthatóan arra törekszik, hogy egy új, téren és időn kívüli nyelvet teremtsen. 4/4/3 Volt egy öregapó. Volt néki, volt néki kilenc szép szál fia. Nem nevelte őket semmi mesterségre, csak erdőket járni, csak vadat vadászni. És addig-addig vadászgattak, addig: szarvassá változtak ott a nagy erdőben. És az ő szarvuk ajtón be nem térhet, csak betér a völgyekbe. A karcsú testük gúnyában nem járhat, csak járhat az lombok közt. A lábuk nem lép tűzhely hamujába, csak puha avarba. A szájuk többé nem iszik pohárból, csak tiszta forrásból. 4/4/4 Bartók és Joyce, Joyce és Bartók. Száz éve született Bartók Béla, a legnagyobb magyar géniusz. Negyven éve halt meg James Joyce, századunk legmesszebb tekintő író géniusza. Kettejük párhuzamáról tudtommal mindmáig nem írt sen­ki. Életművük hasonlóságáról egy monográfiát lehetne írni. A jelen hommage, természeténél fogva, nem lehet több, mint ami: a két alkotóról s alkotásaikról írott és mondott szövegek montázsa, illetve Bartók esetében a komponista vallomásainak, Joyce esetében viszont az Ulysses jellemző részeinek montázs­földolgozása. A többi a jövendő dolga. Bartók és Joyce, Joyce és Bartók: meg­írásra méltó, gyönyörű téma. (1981. január) 4/3/3

Next

/
Thumbnails
Contents