Irodalmi Szemle, 1981
1981/1 - Gál Sándor: Tábori lapok (novella)
Gál Sándor TÁBORI LAPOK A tábori lap, amelyen a második világháború idején a honvédek az otthon maradottakat tudósították hogylétükről, halványzöld vagy világossárga, 145 X 117 milliméter nagyságú levelezőlap volt. Az egyik oldalát megszakított fekete léniával két egyenlő részre osztották. A függőleges vonalak között ez a szöveg olvasható: „M. kir. állami nyomda. Budapest, 1942”. (Az évszám változott: 1943, -44, -45.) E vonaltól jobbra fent nagybetűd szöveg: „TÁBORI POSTAI LEVELEZŐLAP.” Ez alatt balra a Magyar Posta korabeli címere: a korona és a kürt. Az emblémával egy magasságban a jobb oldalon egymás alá tördelve olvasható: „A felvevő hivatal keletbélyegzője.” Mellette 18 milliméter átmérőjű kör — a körbélyegző helye. Ennek az oldalnak az alsó részén hat párhuzamos szaggatott vonal a címzés számára. A három felső vonal az oldal egész hosszát, az alsó három pedig a jobb fél részt töltötte ki; a negyedik fél rész szaggatott vonala alá egy vastagabb fekete vonalat nyomtattak. Ide írták a honvédek szülőfalujuk, városuk nevét. A tábori lap bal oldalának felső szélén két sorba tördelt figyelmeztető mondat: „Magyarország kitartása és áldozatkészsége teszi győzelmessé fegyvereinket!” E jelmondat alatt 62 X 52 milliméteres, fekete vonallal nyomtatott keret állt, amelynek felső részén a „hivatalos bejegyzések” olvasható. A keret bal alsó sarkában ugyanolyan méretű kör, mint a jobb felső sarokban a körbélyegző számára. E keret alatt ismét három szaggatott, párhuzamos vonal látható. Előttük: „A feladó neve, rendfokozata. A tábori posta száma.” Legalul pedig ennyi: „Ára 1 fillér.” Abba a keretbe, amelybe a „Hivatalos bejegyzések”-et nyomtatták, általában ez a szöveg áll: „Ellenőrizve”, majd a dátum és az aláírás. Némely lapon ellipszis alakú pecsét látható, a szövege: „Tábori Posta Z 981. Ellenőrizve.” És itt is a mindenkori dátum az aláírással. A tábori lapok hátoldalán nem volt nyomtatott szöveg, se jelzés. Összesen harminckilenc ilyen levelezőlapot kaptam, azzal, hogy nézzem meg, s ha találok bennük valami érdemeset, vagy érdekeset, használjam fel belátásom szerint. Volt e lapok között egy kitépett irkalapra írott levél is, amelyet — a kronológia miatt — a lapok közé soroltam. A lapokat két közhonvéd és egy szakaszvezető írták. Név szerint Szaló Géza, nőtlen, szakaszvezető, Gáti Vince honvéd és Kutas István honvéd. Az első és a harmadik Gáti Vince sógorai voltak. Szaló Géza nővére Gáti Vince felesége volt, Kutas felesége pedig Gáti testvárnénje. A lapok többségét Gáti Vincéné kapta, a maradékot Szaló szakaszvezető küldte szüleinek. Kutas István után egyetlen lap maradt. Szaló Géza lapjaiból, melyeket nővérének, Gáti Vincénének és szüleinek írt, nyolcat kaptam, Gáti Vince 29 lapot küldött feleségének, illetve ennyi maradt meg abból, amit haza írt, írtak. Az első tábori lap, amellyel a sort megnyitom, 1942-ből való. Szaló Géza írta szüleinek. A lapon nincs rajta az ellenőrzés pecsétje. X. 17. Kedves szüleim! Soraimban nagyon jó egészséget kívánok mindnyájuknak, mely nekem is elég jó van. Tudatom, hogy 3-án mozgósítunk és 8-án valószínű, hogy már megyünk is. Vasárnap, ha csak lehet, haza fogok menni és ha a barátom elengedik ő is el fog jönni. Más
