Irodalmi Szemle, 1981
1981/2 - A VALÓSÁG VONZÁSÁBAN - Gyönyör József: Népképviseleti szervek Csehszlovákiában
A legnagyobb eltérés a helyi nemzeti bizottságoknál mutatkozik. Míg a számuk 1964-ben 3054 volt, addig 1976-ban csupán 2844. Ugyancsak lényegesen lecsökkent a helyi képviselők száma. Az apadás az 1964. évi állapothoz képest igen jelentős, elsősorban a magyar és az ukrán (rutén] nemzetiségű képviselőknél. Ezzel kapcsolatban említésre méltó, hogy az 1964. évi 9039 képviselővel szemben 1971-ben csak 6681 magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárt választottak meg képviselővé. Az 1976. évi választások után ez a szám 7945-re emelkedett, s a magyar képviselők számaránya ugyanakkor elérte, illetve túl is haladta a magyar nemzetiségű lakosság statisztikai arányszámát. Az okokat kutatva megállapítást nyert, hogy a helyi képviselők kisebb száma közvetlen összefüggésben áll részben a községek egyesítésével, részben pedig a helyi képviseleti testületek számának módosított felső határával. A nemzeti bizottságok egyéb típusainál nem mutatkozik lényeges eltérés. A nemzetiségek jogainak valSra váltásával kapcsolatban az alkotmány szelleméből arra lehet következtetni, hogy a lakosság érdekesnek védelme mellett nagyrészt a nemzeti bizottságok feladata, hogy érvényre juttassák a nemzetiségek alkotmányban deklarált jogait. Köztudomású, hogy a nemzeti bizottságok tevékenysége közvetlenül érinti a lakosságot. Munkájukban azonban nemcsak a választott képviselők vesznek részt, hanem egyébb állampolgárok is. Elsősorban a polgári bizottságok útján. Az 1977. április 30-i állapot szerint Szlovákiában 2491 polgári bizottság működött. Tagjainak száma ugyanakkor elérte a 22 815 főt. Ezeknek a testületeknek kerek 41 százalékát a középszlovákiai kerület városaiban és községeiben hozták létre, majd sorrendben a nyugat-szlovákiai (28,8 %) és a kelet-szlovákiai kerület (24,2 °/o] következik. A tagok száma így alakult az egyes kerületekben: nyugat-szlovákiai 6656 29,1 % közép-szlovákiai 8673 38,0 % kelet-szlovákiai 5101 22,4 % Szlovákia fővárosa 2385 10,5 % A polgári bizottságok tagjai közül 1908 vallotta nemzetiségének a magyart, tehát 8,4 százalék. A magyar nemzetiségű tagok száma kerületenként így oszlik meg: nyugat-szlovákiai 913 47,9 % közép-szlovákiai 708 37,1 % kelet-szlováiai 255 13,4 °/o Szlovákia fővárosa 32 1,6 °/o A magyar nemzetiségű bizottsági tagok túlnyomó többsége, csaknem a fele a nyugat-szlovákiai kerületben található. Ezzel szemben a kerületben élő magyar lakosság statisztikai részarányához képest (az 1970. évi népszámlálás eredménye szerint 22,7 %) a magyar nemzetiségű tagok aránya alacsonyabb (13,7 %). Ez tehát az oka annak, hogy a magyar lakosság az említett testületekben végzett munkájával kisebb mértékben veszi ki részét a közügyek Intézéséből, mint amire létszáma képessé tenné. Egyébként a közép-szlovákiai kerület kivételével ezt a megállapítást a következő számadatok is alátámasztják: nyugat-szlovákiai kerület 13,7 % közép-szlovákiai kerület 8,2 % kelet-szlovákiai kerület 5,0 % Szlovákia fővárosa 1,3 % A nemzeti bizottságok részére további hathatós segítséget nyújtanak a tanácsadó testületek, a munkabizottságok és az aktívák.22) Megállapított tény, hogy a meg
