Irodalmi Szemle, 1981
1981/10 - NAPLÓ - Karol Tomiš: Az I. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus
unióban, Közép-Európában és az USA-ban oktatott magyarságtudomány méreteiről és tartalmáról szólt. K. Majtyinszkaja professzor történelmi áttekintést adott a magyar nyelv tanításáról a Szovjetunióban, és tényekkel igazolta, hogy a Szovjetunióban nagy figyelmet szentelnek a hungarológiának. Rákos Péter docens Prágából elméletileg átgondolt előadásában a magyarság- tudomány jellegét és funkcióját igyekezett kijelölni a közép-európai társadalmi-történelmi változások vetületében. D. Sinor professzor a hungarológia-oktatás tartalmának és módszereinek a jellegzetességeivel foglalkozott az USA-ban. öt szekcióban még negyven előadás hangzott el ebből a témakörből, s így a külföldi felsőfokú hungarológiaoktatás helyzetéről és problémáiról egységes képet nyerhettünk. A szekciók értekezéséhez Csehszlovákiából R. Pražák docens A cseh és a szlovák hungarológia keletkezéstörténete ill. Csanda Sándor professzor A Komenský Egyetem magyar tanszékének munkájáról c. előadásaikkal járultak hozzá. A második témakört úgy jelölték ki, hogy lehetőséget adjanak a problémakör interdiszciplináris megközelítésére. És valóban, a magyar vers ill. verselés kérdései jó tematikai alapot szolgáltattak ahhoz, hogy ezt az összetett problematikát az irodalomtudósok, a nyelvészek, a néprajztudománnyal foglalkozók és a zenetudósok több szempontból is megvitassák. A két közgyűlésen és az öt szekcióban elhangzott kilencvenöt előadás különféle megközelítést, módszert és tartalmat kínált. Sok előadás hangzott el a verselmélet területéről: a ritmusról, rímről, mértékről, a prozódiai szabályokról, a versformák tipológiájáról stb. Számos irodalomtörténeti jellegű előadás foglalkozott a magyar vers ill. verselés egyes fejlődési szakaszaival a legrégibb időktől máig, valamint a versszerűség kritériumainak változásaival. Zalabai Zsigmond pl. a csehszlovákiai magyar költészeten demonstrálta ezt a problémakört. Az előadások metodikai sokszínűségét szemantikai és szemiológiai verselemzések is gazdagították, egyes elemzések az irodalmi kommunikáció alapelvei szerint készültek ill. figyelembe vették a matematikai módszereket is. A verselés problematikáját a nyelvtudósok, zenetudósok és a néprajztudománnyal foglalkozók saját szempontjaik alapján vitatták meg. Nem kis figyelmet szenteltek a magyar versfordítás kérdéseinek, elemzés és bírálat tárgya volt a magyar költészet átültetése idegen nyelvekre. A résztvevők Csehszlovákiából leginkább ezen a területen mutatkoztak aktívnak. A. Welter Prágából a magyar versek cseh fordításainak problémáival, K. Wlachovský pedig a magyar költészet szlovák recepciójának kultúrpolitikai szempontjaival foglalkozott. Zeman L. az Ady-fordításokat vizsgálta, K. Tomis E. B. Lukáč, V. Beniak és J. Smrek József Attila-fordításait elemezte. Mivel az előadások egyszerre öt szekcióban folytak, csupán a negyedük volt abszolválható. Az időrendi zavarok miatt néha az érdeklődő vagy lekésett egy előadást vagy csak részben hallgathatta meg azt. A gondosan és átgondoltan megszervezett kongresszusnak ez volt az egyedüli komolyabb szervezési hibája. A kongresszus tudományos nívójáról akkor kapunk majd összefüggő képet, ha az előadások megjelennek, összefoglalva a két tervezett tematikus évkönyvben. A jelenlegi áttekintés alapján a kongresszus magas színvonalúnak tűnik, bár helyenként egyenetlenségek mutatkoztak. A kongresszus programját két kerek- asztal-beszélgetés egészítette ki. Az egyik a külföldi lexikonok és enciklopédiák Magyarország történelméről és kultúrájáról szóló lexikon-cikkeiről folyt, arról, hogyan lehetne a hibákat kiküszöbölni ill. az információkat teljesebbé tenni. A másik beszélgetés a készülő, Bevezetés a hungarológiába című kiadvány koncepciójával, felépítésével és tartalmával foglalkozott. Ez a könyv a magyar nyelvről, történelemről, irodalomról, művészetről és népművészetről nyújt majd alapvető információkat. Mindkét beszélgetésből kitűnt, hogy a problematikát céltudatosan közelítik meg, hogy a felmerülő problémákat a legoptimálisabban szeretnék megoldani. A kongresszus színfoltja az Akadémia elnöke, Szentágothai János által megrendezett ünnepélyes bankett volt, valamint egy néprajzi exkurzió meg egy hangverseny, melyen régi magyar egyházi és világi énekeket és zeneműveket szólaltatott meg mesterien az Ars Renata együttes. A szakirodalomból összeállított kiállítás a világban megjelent hungarológiai könyvekről és folyóiratokról tájékoztatta a résztvevőket. A kongresszus után az NMFT közgyűlése következett. A cseh és a szlovák hungarológia területenként elért eredményeit magasra értékelték. A hat kitüntetett tudomá
