Irodalmi Szemle, 1981
1981/10 - ÉLŐ MÚLT - Révész Bertalan: Czuczor költői fejlődése az 1820-as évek második felében
A helyzetdalszerű lírai verssel és a népies dallal egyidőben Czuczor a ballada műfajával is megpróbálkozott. Ez korántsem véletlen, ugyanis a balladát a korabeli irodalmi közvélemény népköltészeti eredetűnek fogta fel, és ugyanúgy, mint a népies dalköltészetet, ezt is költészetünk nemzeti megújításának szándéka hozta létre. A ballada: a népiesség és a romantika találkozásának egyik legjellegzetesebb műfaja; a ballada drámaisága, szubjektivitása — tehát népballadai eredetű sajátossága — találkozott itt szerencsésen a romantikának az epikus műfajokat is átlirizáló hajlamával. Ezek a műfaji jegyek azonban Czuczor két korai balladájában, A csókakövl rableányban és a Karúd és Zemirben, még eléggé bizonytalanul tapinthatók. Mai szemmel nézve nem igazi ballada egyik sem — inkább csak a harmincas években kiteljesedett balladaköltészetének előzménye-tollpróbájaként kelthetik fel érdeklődésünket —, ahogy Vörösmarty ez idő tájt keletkezett történeti tárgyú kisepikája sem az. De tegyük hozzá: akkor a műfaji követelmények még nem voltak oly szigorúak, mint később, Arany János idejében. Tökéletesen elegendőnek bizonyult a történelmi-hazafias téma feldolgozása némi lírai, népies hangvétellel, plusz egy tragikus kimenetelű párbaj, győztessel és legyőzöittel. Ilyen jellegű balladája Vörösmartynak a Szilágyi és Hajmási, mely — mint többen is rámutattak — közvetlen ihletője Czuczor Karód és Zemirjének. Mind a két szóban forgó ballada, mind A megvigasztalt atya című prózai elbeszélése, témájuknál fogva, hűen tükrözik azt az intenzív török kori történelmi stúdiumot, mellyel a tervbe vett Hunyadi-eposz megírására készült. E prózai munkája annyira gyenge, élettelen, hogy nem csoda, ha a műfajjal végképp felhagyott. Külön figyelmet érdemel az 1828. évi Urániában közölt életképe, a Magyar tánc, mely hangulatilag a tíz évvel korábbi vidám, táncos vasárnap délutánok emlék-rétegeibe nyúlik vissza. A költemény strófáiban két ütemű felező nyolcas (4/4) sorok váltakoznak két ütemű ötös (2/3; 3/2) sorokkal. Rímképlete: xaxaxbxb. A vers gyorsan pergő ritmusa maga is a tánc váltakozó ritmusát érzékelteti, sőt az ütemesen pattogó szavak gyakran a koreográfus utasításaira emlékeztetnek. A versnek jól kitapinthatök az alábbi mozzanatai: a táncba hívó, táncra serkentő táncmesteri utasítás, mely különösen a helyes testtartást, a zene és tánc összhangját, a tánclépések változatosságát hangsúlyozza; továbbá történelmi példát (Kinizsi kenyérmezei vitézségét) állít a nemzet fiai és leányai elé, majd felszólítja őket: Nemzetünk táncát soha ne feledjétek el...! Végül kiemeli a magyar tánc főbb jellegzetességeit: Életerő, tűz és kedély Tánczi jelleme, Fürge szabad lejtésekben Áll fő kelleme. A költemény szándékával, mondanivalójával az 1810-es és 20-as évek fordulóján mindenekelőtt Kultsár István és folyóirata által megindított ama hagyománymentési, — ápolási törekvéshez kapcsolódik, amely Rousseau és főként Herder tanításait felhasználva: a nemzetre jellemző eredeti vonásokat látja a népzenében és nemzeti táncban — ezenkívül hangsúlyozza, hogy a köznépi dalok éneklésével és a nemzeti tánc gyakorlásával erősíteni kell a nemzeti karaktert, mert az minden jóérzésű, nemesen gondolkodó emberé. Jedlik Ányos visszaemlékezésére hivatkozva, fentebb már szóltunk arról, hogy a győri líceumban (1818—20) kispap társaiból tánckört szervezett, s hogy erre a papi szemináriumban szokatlan tevékenységre a Hasznos Mulatságokban és a Tudományos Gyűjteményben közzé tett azon publicisztikai írások serkentették, amelyek éppen a nemzeti tánc, a nemzeti és köznapi dalok időszerű kérdéseiről értekeztek.70 A vers tanúsága szerint ezek a kérdések évek múltán is elevenen foglalkoztatták. Olyannyira, hogy a győri évek vége felé már maga is népdalszövegeket jegyezget le s vesz át belőlük sorokat saját verseibe. A negyvenes évek elején meg egy hosszabb tanulmányt is szentel a magyar táncról évtizedek során fölgyülemlett mondanivalójának, j Czuczor költői pályájának első szakasza az 1830-as esztendővel lezárul. Ez év
