Irodalmi Szemle, 1980

1980/6 - Fónod Zoltán: A csehszlovákiai magyar irodalom 30 éve

tel együtt a hármas könyv Egri Viktor életútját, megpróbáltatásait, s írói-drámaírói valóságanyagát tárják elénk.

Szabó Béla költőként indult a húszas évek végén. (Verseiből 1975-ben válogatás jelent meg Kenyér meg tej címmel.) Művészi értéküktől függetlenül ezeknek ma is dokumentum-értékük van, arra a szociális környezetre utalnak, melyben születtek. Találóan írta Fábry Szabó Béla egyik verskötete kapcsán (Éhes vagyok, 1931): „Amikor felsikoltott: ’Éhes vagyok!’, akkor ez azt jelentette: éhesek vagyunk.” Első jelentős szépprózai alkotása a kétkötetes Ezra elindul című regénye volt, melyet az ún. Masaryk Akadémia adott ki 1935-ben. Az életrajzi jellegű regény „nem eléggé egységes kompozíciójú: regényes részletek, nővérének írt levelei és naplószerű jegyzetei váltakoznak benne” — írja róla Csanda Sándor.

1948 februárja után Szabó Béla egyike azoknak, akik elsőként vesznek részt irodalmi életünk s újságírásunk megindításában, felélesztésében. Régebbi és újabb elbeszéléseinek válogatását Az első ajándék címmel 1951-ben jelenteti meg. Címadó novellája annak idején komoly irodalmi vitát váltott ki. A vita nem nélkülözte a sematizmus szempontjait sem, ahogy Szabó Béla későbbi riport-regényére, a Mint a szemünk fényét (1954) címűre is a sematizmus nyomta rá a bélyegét. Első, felfigyeltető ifjúsági regénye, a Marci, a csodakapus címmel jelent meg (1955).

Szabó Béla egyik legsikeresebb regénye A menyasszony eredetileg színdarabnak készült. (Később rádiójátékként is bemutatták.) A regényt Szabó Béla 1937-ben írta, s azt folytatásokban (1938) közölte a pozsonyi Magyar Ojság, könyv alakban azonban először csak a felszabadulás után jelent meg (1956). A szegénysors fájdalmas sikoltása ez a mű, melyről Turczel Lajos találóan állapítja meg: „A menyasszony témaanyagának intenzív, fájdalmas átérzése, a gyermek- és Ifjúkor felszakított élményvilágának gazdag áradása egyrészt lehetővé tette, hogy a műben teljes mértékben érvényesülhessenek az író ösztönös adottságai és lírikus vonásai, másrészt visszatartotta az írót a valóság tényeinek elrajzolásától, a művészi vagy eszmei túlexponálástól is.”

Életének fájdalmas kibeszélése A család kedvence (1958), melyben a fasizmus és a zsidóüldözés embertelenségét, kegyetlen megpróbáltatásait ábrázolja.

Az élet peremén (1959) című műve, életrajzszerű anyagával és naplószerű megoldásaival az Ezra elindulhoz hasonlítható. Szabó Béla írói érvényesülésének küzdelmes útját írja le benne. Naplójegyzetek, vázlatok alkotják Napló 1956 című kötetét, melyet 1961-ben jelentetett meg. Szimbolikus állatregénye Ebek lázadása (1964) címmel jelent meg. A mű hősei elsősorban kutyák, s Tip vezérletével meg akarják dönteni az emberek társadalmát.

jelentős vállalkozásai közé tartozik a Steiner Gábor élettörténetének a megírása. A Hűség (1968) és Mindhalálig (1972) című köteteiben az ifjú Steiner Gábort bemutató első kötet mondható sikerültebbnek. Evek sodrában (1967) címmel jelentek meg novellái (és kisregénye A menyasszony), valamint Párizsi ceruzajegyzetek (1970) címmel franciaországi élményei, emlékei.

Az ötvenes évek közepén kezd ismét publikálni L. Kiss Ibolya. A tehetséges írónő (aki orvosként dolgozott Liptószentmiklóson) a felszabadulás előtt Diri-dongó (1939) címmel jelentetett meg karcolatokat. Erzsi tekintetes asszony című regénye is először Budapesten jelent meg, 1942-ben. A felszabadulás után először a Tátraalji rapszódia (1956) című kötete jelent meg. A Diri-dongó és a Tátraalji rapszódia egyaránt romantikus színezetű történelmi karcolatokat tartalmaz a nemzeti múlt egyes korszakaiból Mátyás királytól Juhász Gyuláig. A valós tények és romantikus leírásuk jellemzi legismertebb és vonzó módon megírt történelmi regényét, az Erzsi tekintetes asszonyt is. A mű éppúgy, mint később Az asszony tragédiája (1966) című kötete Fráter Erzsébetet (Madách Imre feleségét) próbálja felmenteni azok alól a vádak alól, melyekkel az utókor elmarasztalta. A „hűtlen” asszony mentségét nemcsak megromlott egészségi állapotában s Az ember tragédiája megszületésében látja, hanem anyósa, özvegy Ma- dáchné szerepében is.

írói pályája szempontjából a felszabadulás után megjelent Túl a folyón (1957) című történelmi regényét tekinthetjük olyan alkotásnak, melyet irodalmunk néhány évtized távlatából is a magáénak vallhat. A Túl a folyón című regénye bizonyos vonatkozásban úttörő jellegűnek is mondható. Életrajzi és nemzetiségi összefüggései alapján tipikus szlovákiai magyar regény. Felszabadulás utáni irodalmunkban elsőként ő kísérelte meg