Irodalmi Szemle, 1980

1980/9 - —nst—: Holmi

minisztere volt. Mivel az olvasót érdekelni fogja Stromfeld özvegyének a sorsa is, megemlítjük, hogy 1932-től kegydíjat, 1945-től pedig vezérezredes özvegyének járó nyugdíjat kapott egészen haláláig.

Az életrajz bőségesen el van látva fényképanyaggal. Néhány kép kísérő szövege azonban hibás. így a 4. oldalon levő felvétel keletkezése idején Stromfeld Aurél még nem volt a Vörös Hadsereg vezérkari főnöke, mert törzstiszti gallért visel, a 69. oldalon levő fénykép Stromfeldet századosi egyenruhában ábrázolja, a kísérőszö- veg szerint pedig „vezérkari őrnagy”. Hibás az 54. oldalon „Pozsony a század elején” felirat, mert a felvétel semmi szín alatt sem lehet nyolcvanéves: akkor még nem létezett a „Devín” szálló. Ezeket az apróságokat egy második kiadásban korrigálni lehet. „A Vörös Hadsereg északi hadjárata” című térkép a 149. oldalon kicsi és nehezen olvasható, pedig ráfért volna a teljes 143. oldalra, ahol könnyen nélkülözhető „A tiszai támadás térképe”. (Az 1919. július 20—25-ike közti hadműveleteket már nem Stromfeld irányította!)

Azoknak, akik Stromfeldről többet szeretnének olvasni, ajánlom a szerzőnek már említett, A túlsó partról című életrajzregényét, akik pedig tudományos feldolgozást igényelnek, Hetés Tibor Stromfeld. Aurél című monográfiáját, habár egyikmásik tételét másképpen fogalmaztam volna meg. Ugyanő állította össze a Stromfeld Aurél válogatott írásai című kiadványt, amelyhez bevezető tanulmányt is írt. Ebből a válogatásból azonban mellőzte A románok bevonulása Budapestre 1919. augusztus 4-én című visszaemlékezést, amelyet Stromfeld a Független Szemle 1922 decemberi számában tett közzé. Nagy Kálmánnak az ötvenes évek elején megjelent Stromfeld-életrajza pedig régen elavult.

[Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest 1979, 203 l.)

Fogarassy László

HOLMI

PhDr. DÉNES Imre a nyitrai Pedagógiai Főiskola Irodalmi Kommunikációs Kabinetjének munkatársa. A belgiumi Antwerpenben megrendezett 3. Nemzetközi fordításelméleti szimpóziumon f. év áprilisában előadást tartott Metakommunikációs műveletek a fordított ill. adaptált irodalmi szövegekben címmel; októberben pedig a szegedi Elbeszéléselméieti Konferencián Az elbeszélő irodalmi szövegek kommunikációs identitása címmel. Az esztétikai érték csökkenése a kondenzált irodalmi szövegekben című tanulmányát közli a Crisis of Aesthetics c. kötet (Jagelló Egyetem, Krakkó); szintén angol nyelvű, A. Popoviöccsal írt tanulmányát jelentette meg a fent említett Kabinet, Az irodalmi hagyomány kommunikációs szemszögből címmel; végül pedig a Literárna a literár- nomúzejná tradícia című kötet írásaként közli az Adaptációs elv az irodalmi hagyományban cftaűt.

DÉNES György Csorbul a szó, az emlék, Jéghegynyi létben, Metamorfózis és Széthulló barátság című verseit olvashattuk a Palócföld 5. számában.

DUBA Gyula október 23-án a Szenei Molnár Albert-napok keretében előadást tartott Szencen Fábry Zoltánra emlékezve címmel.

FÁBRY-reneszánsz címmel a Korunk szeptemberi számában Gáli Ernő emlékezik meg az Irodalmi Szemle májusi Fábry-szá- mának kapcsán az író életművéről, erkölcsi magatartásáról.

GÄL Sándor és DUBA Gyula október 6—8- án Nagykállőn és Debrecenben vett részt író-olvasó találkozón.

VERES János Azért születtem című versét közli a Palóc föld ötödik száma.

—nst—

Lapzárta után kaptuk a hírt, hogy BÁCSKÁI BÉLA festőművész 45 éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt. Életének és munkásságának méltatására a következő számunkban visszatérünk. — A szerk.