Irodalmi Szemle, 1980

1980/9 - NAPLÓ - Mártonvölgyi László: Komját Aladár nyomában

Lapja XVI/9 számában tettem közzé. — M. L.) Aladár ekkor élite ált újból szlová­kiai gyermekkorát, melyről tekintettel fiatal korára csak halvány emlékei ma­radhattak vissza. Kirándultak Istvánhutá- ra, ahol Aladárnak nagyon tatszett az ezüst- és antimonöntöde, majd elmentek Gölnicbányára, sőt Kassára is. Bejárta szülőföldjét. Átlapoztam Komját Aladár összes verse­it. Csak a gyermekkorról találtam soro­kat, s ezek éppúgy vonatkozhattak Le- tenyére, mint Gölnicbányára ... „Gyermekkor. Negyven esztendő végén Felszakad, tisztul a kavargó gomoly. Bú és öröm. Sok bú és kevés öröm. Bolyául az emlék, mint a hangyaboly. Boldog gyermekkor, nehéz számba venni A nyüglődés közt a tiszta örömet. Halk meseszót a füves patakparton, A hangos hajszát „a papsürű megett.” Benedek Marcell szerint Komját Aladár hatása „csak a felszabadulás után erősö­dött meg igazán”. Ha így van, lássuk ezt a szülőházon is, melyen ott jártamkor emléktábla sem volt. Balra: Komját Aladár szülőháza Mártonvölgyi László

Next

/
Thumbnails
Contents