Irodalmi Szemle, 1980

1980/9 - ÉLŐ MÚLT - Tasi József: Fábry Zoltán és Szántó Judit levelezéséből

FÄBRY ZOLTÁN ÉS SZÁNTÓ JUDIT LEVELEZÉSÉBŐL

Fábry Zoltán és Szántó Judit között a kapocs: József Attila. Szántó Judit 1930—1936 között a költő élettársa volt, Fábry Zoltán pedig proletárköltészete nyitányának, a Döntsd a tökét, ne siránkozz... című kötetnek elismerő méltatőja Az Üt hasábjain, 1931-ben. Ugyanő közölte — a szerző neve nélkül — a Lebukott című nyíltan kommunista hangvételű versét, illetve első három szakaszát; az utolsó versszakot ugyanis a köztársasági cenzúra „törölte”. Ismeretes József Attila szenvedélyes hangú levele Fábry Zoltánhoz a „platformtervezet” ügyében, mely forrásértékű vallomás az illegális kommunista párthoz való viszonyáról. (Itt jegyezzük meg, hogy Az Üt folytatásokban közölte A magyar proletárirodalom platformtervezetét, ds annak utolsó, József Attilát lefasisztázó részét a szerkesztésben résztvevő Balogh Edgár a nyomdából kiemelte; minden bizonnyal Fábry Zoltán helyeslésével.)

A felszabadulás után a pozsonyi hetilap, az ÜJ Szó második számában (1948 karácsony) Fábry Zoltán cikksorozatba kezdett József Attila szlovenszkói emléke címen. A második részben két ismeretlen József Attila-verset is közölt (Párbeszéd, Kurucok beszélnek]. Az első vers kapcsán leírta Szántó Judit nevét is. A verset ugyanis Judit emlékezete is megőrizte s nemsokkal Fábry kéziraton alapuló publikációja előtt maga is közzétette — kissé romlott szöveggel — a Szabad Népben.

Kevesen tudják, hogy Szántó Judit eredeti neve Ludna Judit volt. Budapesten született 1903. január 6-án. Törvénytelen gyermek volt. Anyja, Ludna Mária Árva megyében született Polhorán. Innen jött Budapestre s ide követte Czvechó István galgóci cserepes segéd, aki élettársa lett. Három gyermekük született; Judit, Mária (1905) és Ilona (1917). A szülők szlovák nevs magyarázatot ad arra is, hogy 1933-ban Anton Straka pénteki teáin miért tudott Judit a vendég szlovák és cseh költőkkel anyanyelvükön szót érteni. Édesanyjától tanult szlovákul s tudását elmélyítette a húszas évek elején Rózsahegyen, majd Kassán, ahol Szántó Gyula — írói nevén Hidas Antal — feleségeként élt. Nevét már korábban Ludman-ra változtatta, testvérei viszont megtartották édesanyjuk vezetéknevét.

Nem feladatunk itt Szántó Judit életrajzát megírni, bár a „proletár Csinszka” élete monográfiába kívánkozik. Kövessük ehelyett Juditot Pozsonyba, ahol 1955. május 12-én résztvett a Szlovák írók Szövetsége József Attila-emlékestjén. Az irodalmi estet Ctibor Štitnický vezette be, majd szlovák és magyar előadóművészek interpretálták a költő verseit. Szántó Judit József Attila és a csehszlovák költészet címen tartott előadást, melyet az Űj Szó május 15-i száma magyarul, a Kultúrny Život pedig szlovákul közölt május 21-én. A több napos ünnepségeken jelen volt Fábry Zoltán is. Ekkor ismerkedett meg Szántó Judittal. Kapcsolatuk néhány dokumentumát Szántő Judit megőrizte s most a Petőfi Irodalmi Múzeumban levő hagyatékából közöljük.

Fábry Zoltán 1955. június 15-i képeslapja közvetlen utalás pozsonyi találkozásukra. Ugyanitt megígéri a részletesebb levelet. A képeslapot megköszönte Szántó Judit —