Irodalmi Szemle, 1980

1980/9 - Hamar Kálmán: A kommunisták együttműködése Nyitra vidékén

Hamar Kálmán A KOMMUNISTÁK EGYÜTTMŰKÖDÉSE NYITRA VIDÉKÉN Nyitra vidéke 1919 januárjában gyakorlatilag a demarkációs vonalon belül maradt, a közigazgatás a csehszlovák egységek és hatóságok hatáskörébe került. E terület forradalmárai, kommunistái, baloldali szocialistái nem szakították meg kapcsolataikat a magyarországi kommunistákkal. A szervezett harc a szocialista forradalom feltételei­nek megteremtéséért ezen a vidéken is tovább folyt, csakúgy mint az ország más terü­letein: 1918 március első felében egy titkos jelentésben figyelmeztették a magyar miniszterelnökséget, hogy az oroszországi hadifoglyok soraiban megalakult a bolsevi- kokat támogató szociáldemokrata párt. A jelentés ismertette a Masaryk-csoport szovjet­ellenes programját ős tevékenységét, amely bomlasztó hatással volt az oroszországi légiókra. Az említett baloldali csoport 1917. november 26-án az ún. Kijevi Kiáltványban szembefordult a nemzeti tanáccsal és a cseh és szlovák néphez fordult segítségért a következő felhívással: „Elvtársak! Támogassátok az orosz proletárokat nehéz har­cukban. Cseh és szlovák dolgozó nép!” Az oroszországi cseh és szlovák kommunisták 1917 decemberében megtartott moszkvai gyűlésén a bolsevik Sklabovský beszélt a foglyokhoz cseh nyelven. Rámutatott arra, hogy az oroszországi cseh foglyok száma meghaladja a 300 ezret, a légióké pedig a 30 ezret. Beszédében barátságot hirdetett a jelenlévő német és magyar kommunisták­kal. 1917. december 20-án a pétervári gyűlés résztvevői követelték a breszt-litovszki béke megkötését, s nem voltak hajlandók tovább harcolni az osztrákok ellen. Erről a gyűlésről a Pravda is beszámolt (XII. 29-i számában). A gyűlésen a magyarországi szociáldemokrata Rudnyanszký mondott beszédet magyar és német nyelven, és rámuta­tott arra, hogy „az oroszországi forradalomban szabadabbnak érzik magukat, mint Magyarországon, s a szociáldemokratáknak kötelességük ezt a szabadságot otthon is kiharcolni. A cseh proletariátus nem kér segítséget Vilmos császártól, gróf Czernintől, sem a véreskezű zsarnokoktól, hanem a német, lengyel, orosz, magyar munkásoktól, akikkel együtt megvalósítják azokat a célokat, amelyeket az orosz forradalom létre­hozott.” 1918 végén ez a felhívás elterjedt a Nyitra vidéki munkásság körében is, amely előkészítette a talajt a szocialisták nemzetközi összefogására 1919 nyarán. A liptói főispán figyelmeztette a nyitrai ispánt, hogy Nemecká Lupčára megérkezett Emil Károly Budapestről. Az illető kommunistagyanús, valószínűleg hamis iratokkal tartóz­kodik Szlovákiában. A nyitrai rendőrség nyomozást indított, de eredménytelenül fe­jezte be. A pozsonyi rendőrség 1919. július 8-án figyelmeztette a nyitrai hatóságokat, hogy június 27-én Budapestről kommunista agitátorokat küldtek át Csehszlovákia területére. A körlevélben felsorolták az agitátorok gyülekzőhelyeit: Losonc: Szabó Mária és Varach elvtársak; Kassa: özv. Nemes Mária és négy elvtárs; Pozsony: Müller Gizella és négy elvtárs; Rimaszombat: Balogh János és Hlávka János; Fülek: Katona Barnabás vasutas és két elvtárs. A pesti szlovák agitátorok csehszlovák állampolgárként akartak vissztérni Csehszlo­

Next

/
Thumbnails
Contents