Irodalmi Szemle, 1980
1980/7 - Lovicsek Béla: Kék szilvafák I. (dráma)
NAGYANYÖ (feszülten figyeli a képernyőt): Aha, itt van már a papucsszájú! ... Jé, hogy milyen hosszú esernyője van, pedig nem is esik... PAPA: Görbebotja. NAGYANYÖ: Esernyője. PAPA: Görbebotja! JOLÁN (már-már türelmét veszti): Miért kall örökké beszélni?! Tisztára megbolondítják az embert. Nézzék! (Egy ideig csend van) NAGYANYÖ: Lelövi? PAPA: Nézze! Majd megtudja ... NAGYANYÖ: De hiszen lelövi! PAPA: Hát akkor lelövi és kampec. NAGYANYÖ: De miért lövi le? PAPA: Megcsalta a felesége. NAGYANYÖ: Nincs is felesége ... nincs is felesége ... a múltkor még nem volt felesége ... JOLÁN (rimánkodva, könyörögve): Van maguknak szivük?!... Hát tényleg meg akarnak háborítani?! NAGYANYÖ: Akar a nyavalya! Ha nem bírod, ne nézd! PAPA: Hallgasson már el egy kicsit, mama! NAGYANYÖ: Jé, most megfojtja!... Megérdemli a ribanc, megérdemli! ... Hogy dülled a szeme ... látod, hogy dülled? ... fojtsd meg, fojtsd meg!... És nem fojtja meg ... Miért nem fojtja meg?... Ki vágta fejbe azt a nyiszlett alakot? PAPA: A felügyelő. NAGYANYÖ: Kéményseprőruhában?... Jaj a szívem, jaj!... Hiszen az kéményseprő... PAPA: Felügyelő. NAGYANYÖ: Kéményseprő. PAPA (konokul): Felügyelő. NAGYANYÖ (sipítva): Kéményseprő! JOLÁN (felpattan, mint aki eszét veszti, harsányan nevetni kezd, majd zokogásba fúl a nevetése): Nem bírom, nem bírom tovább, megbolondulok!... Nem bírom tovább egy percig sem... egyetlen percig sem. NAGYANYÖ: Mi lelt, Jolán?... Meg akarsz ölni?... Jaj, Jézusom, meg akar ölni!... (Elgyengülve, levegő után kapkodva) Ne hagyj... ne hagyj!... (Mellére billen a feje) SZABÖ (belép, a minden ízében remegő Jolánhoz ugrik): Mi történik itt, Jolánka, mi van veled? ... Fáradt, ideges vagy, orvoshoz kell mennsd .. . holnap elviszlek az orvoshoz... PAPA: A mama alighanem meghalt... JOLÁN (a tolókocsihoz megy, fáradtan, döbbenten nézi a nagyanyát): Mama... mama ... ne haljon meg, csak most ne haljon meg... Hat évig etettem, mosdattam, pelenkáztam, mint egy gyereket... Éljen még öt évig, tízig, csak most ne haljon meg . .. mama ... nagyanyó ... (A második részt következő számunkban közöljük.)
