Irodalmi Szemle, 1980
1980/6 - Fónod Zoltán: A csehszlovákiai magyar irodalom 30 éve
Arra a kérdésre, műfajok szerint milyen művek jelentek meg először a felszabadulás után, Egri Viktor Sovánka című drámáját, Szabó Béla Első ajándék című novellásköitetét és Dénes György verseskötetét, valamint Sas Andor tanulmányait említhetjük. A könyvkiadás terén a rekord 1977-ben született, amikor a Madách 52 címszót jelentetett meg. Harminc év csehszlovákiai magyar könyvkiadásában ez eddig a legnagyobb műszám. IRODALMUNK ŰJ HAJTÁSAI A csehszlovákiai magyar irodalom kezdeteiről szólva említést kell tennünk arról, hogy az értelmiségiek, köztük a toliforgatók többsége, beleértve a Sarló-nemzedék tagjait is, az 1945—1948-as években Magyarországra települt. így a csehszlovákiai magyar irodalmi élet az idősebb nemzedék néhány tagjával (Fábry Zoltán, Egri, Viktor, Szabó Béla, Csontos Vilmos, L. Kiss Ibolya) és tapasztalatlan, nem egyszer az iskola- és munkapadok mellől, vagy a szántóföldekről érkezett fiatalokkal kezdődött. Elsőként, az Oj Szó megjelenésekor — mint már említettük — Fábry Zoltán szólalt meg Üzenet című írásával.Az ismert és azóta beérkezett írók közül utána Egri Viktor következett (1949. január 15.), majd Szabó Béla (1949. március 5.), Dénes György (ifj. Dusík Dániel néven, 1949. szeptember 4.), Ozsvald Árpád (1950. június 14.), Bábi Tibor (1951. április 27.) Az Űj Sző és a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség, valamint az írószövetség közös pályázatán elsőként .....két fiatal költőnk, Dénes György és Gály Olga” részesült k itüntetésben. Dénes György a fiatal költők pályázatán első díjat nyert, Gály Olga pedig (pályázaton kívül) különdíjat kapott a szlovák költők verseinek fordításáért. A hűség kedvéért nem árt megjegyezni, hogy az első vers, csehszlovákiai magyar szerzőtől 1949. február 12nén jelent meg az Oj Szóban, Kovács István (Demer] aláírással, a vers címe: Az én anyám. A versre a lap a szerkesztői üzenetben a „végre, végre egy elfogadható költemény” megjegyzéssel reagált. Az első hajtásokat, az Oj Szó 1949 húsvéti száma közölte, egész oldalas terjedelemben, Egri Viktor bevezetőjével. Szóljunk arról is, hogy az említett Fábry-írás mellett az Oj Szó három folytatásban közölte Fábry Zoltán első terjedelmesebb írását, a József Attila szlovenszkói emléke címűt. Első, irodalmi szempontból a legjelentősebb vállalkozása a lapnak az 1949. július 30-i, Petőfi 100. évfordulójára készített ünnepi száma volt. Hazai magyar szerzők közül Lőrincz Gyula, Szabó Béla és Sas Andor írásait közölte Petőfiről. Petőfiről szóló Fábry-írás 1949. szeptember 27-én jelent meg. Az indulás első sikerei köaé tartozik, hogy a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház 1951 november derekán bemutatta Egri Viktor Közös út című drámáját, amelyért a szerző 1951-ben állami díjat kapott. IRODALMI PUBLICISZTIKA, IRODALOMKRITIKA, IRODALOMTÖRTÉNET Arra a kérdésre, hogy mi volt a felszabadulás után a csehszlovákiai magyar irodalom plső alkotása, egyértelműen Fábry Zoltán A vádlott megszólal című írását kell említenünk. Fábry ezt a nagy lélegzetű tanulmányát 1946 májusában írta. írását éveken át , lélekből l-'l-dzett legkedvesebb gyermekének” nevezte, s a kömyvalakban (Stószi d'-leWttök) csak 1968-ban jelent meg. 1968 őszén két folytatásban az Irodalmi Szemle ír. közölte. Fábry Z:ltán fél évszázadon át, 1970-ben bekövetkezett haláláig ápolta, irányította a csehszlovákiai magyar irodalmi életet, szellemiséget. Bár a felszabadulás előtti irodalomtörténetek említést sem tesznek róla (ez elsősorban baloldali beállítottságával magyarázható) a polgári Csehszlovák Köztársaság magyar szellemisége úgy ismeri őt, mint bátorhangú, már-már félelmetes kritikust és közírót. Igaz, egyes kritikái túlzóknak bizonyultak, (pl. Móricz Zsigmond, Kodolányi János és mások elleni vádak), ezeket azonban később őszintén beismerte, kiigazította, s rehabilitálta azokat, akiket túlzó, szinte szektás baloldalisággal a harmincas évek elején elmarasztalt. Személyében európai rangú írója van a csehszlovákiai magyar irodalomnak. A harmincas évektől munkásságát a fő veszélyre, a fasizmusra összpontosította. Kezdettől támadja, bírálja a faji kizárólagosságot, figyelmeztet a fasiszta veszélyre, s azok mellé zárkózik fel, akik rendíthetetlen harcosai az antifasiszta küzdelemnek. Az antifasiszta
