Irodalmi Szemle, 1980
1980/6 - Fónod Zoltán: A csehszlovákiai magyar irodalom 30 éve
Dávid Teréz (Dódi, Vidor család, Az asszony és a halál, Időzített boldogság, Bölcs Johanna] Lovicsek Béla (Csillagszemű asszony, Tűzvirág, Alattunk a város, jelettünk az ég], Siposs Jenő (A csodálatos erszény, Utazás Idiómába], Gál Sándor (A szürke ló], Szabó Béla (Menyasszony], Kmeczkó Mihály (Mint fű fölé az árnyék], Batta György (Kakastánc) drámáit, mesejátékait vagy drámakísérleteit. A közelmúltban mutatták be Rácz Olivér Alom Tivadar hadparancsa című művének dramatizált változatát. A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR KÖNYVKIADÁS A februári győzelem és a csehszlovákiai magyarság jogainak rendezése után a könyvkiadás megindítása sem váratott sokat magára. Kezdettől fogva az a feladat hárult rá, hogy gazdája, gondozója legyen a csehszlovákiai magyar irodalomnak, s a könyvet, mint az új szellemisíég hatásos fegyverét eljuttassa azok asztalára, akik az anyanyelven való művelődést várják és kívánják. Nem kevésbé fontos és felelősségteljes volt — és marad — a könyvkiadásnak az a küldetése, hogy közvetítse a cseh és szlovák irodalom legjobb alkotásait a magyar olvasókhoz, határokon innen és túl. A szervezett magyar könyvkiadás 1949-ben indult. Elsőként (a Pravda Kiadóvállalat keretében) a Magyar Könyvtár feladata volt a magyar nyelvű könyvek biztosítása. Ezt megelőzően magyar nyelvű kiadványok jelentek meg a kulturális és Tájékoztatási Megbízotti Hivatal és a Szlovákiai Szakszervezetek Tanácsának kulturális osztálya megbízásából a Tatrannál (a mai Tatran elődje) és a Práca kiadóban. A Magyar Könyvtár kiadásában jelent meg egyébként Július Fučík Üzenet az élőknek című műve és Peter Jilemnický Garammenti krónikája. 1950-ben a szerkesztőség egyik legnagyobb vállalkozása volt Petőfi Sándor Válogatott verseinek kiadása, valamint Illés Béla Kárpáti rapszódia című művének megjelentetése. A Magyar Könyvtár indítja 1950-ben a Magyar Könyvbarátok Körét, melynek 1952-ben 15 ezer tagja volt. [Jelenleg 7 ezer.) A Magyar Könyvtár szinte megindulásától együttműködött a magyarországi kiadókkal, néhány évvél megelőzve a csehszlovák—magyar közös könyvkiadási egyezmény (1953) megkötését. A Magyar Könyvtár 1952 végéig működött. 1953. január 1-től szerepét a megalakult első önálló kiadó, a Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó veszi át, mely a CSEMADOK irányítása alatt működött. Az önálló kiadó 1956 elejéig tevékenykedett. Ekkor a magyar szerkesztőség beolvadt a Szlovák Szépirodalmi Könyvkiadóba, a későbbi Tatranba. Nem egészen pontos statisztikai adatok szerint 1949-ben a Magyar Könyvtár kiadásában 6 mű jelent meg, 1950-ben 13, egy évvel később 25. Az önálló Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó első évében (1953) 47 művet adott ki. Az adminisztratív jellegű beolvasztás nem mutatkozott szerencsésnek, a fejlődés megkövetelte az önálló magyar könyvkiadót. így alakult meg 1969. január 1-vel a Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége döntése alapján a Madách Könyv- és Lapkiadó nemzeti vállalat. A fejlődésre mi sem jellemzőbb, mint az, hogy míg 1956-ban a magyar kiadványok 175 ezer példányban jelentek meg, 1979-ben ez a szám — a magyarországi kivitelt is beleszámítva — eléri a félmilliót. A közös könyvkiadási megállapodás révén a Madách-kiadványok mintegy 90 százaléka elkerül a magyarországi olvasókhoz is. Ugyanakkor a közös könyvkiadási egyezmény alapján a Magyar Népköztársaságból hozzuk be a magyar klasszikus és kortárs irodalom, valamint a világirodalom — beleértve az orosz és szovjet irodalom — kiemelkedő alkotásait. A kiadó különböző sorozatai az olvasók igényeit kívánják kielégíteni. A Magyar Könyvbarátok Köre, Versbarátok Köre, Iskolások Könyvtára (Diákkönyvtár), s legújabban a Csehszlovákiai Magyar írók (CSMl) sorozata” és az Európa Kiadóval közösen megjelenő Kiskönyvtár, valamint az Első osztályosok ajándékkönyve egyaránt nagy népszerűségnek örvend. Évente mintegy 50 címszó jelenik meg a Madáchnál, ennek fele csehszlovákiai magyar alkotás, a másik fele szlovák és cseh irodalom fordításban megjelenő alkotásaira esik. A közös könyvkiadás keretében 150—200 címszót hoz be évente a Madách a Magyar Népköztársaságból, 300—350 ezer példányban. A Magyar- országon megjelent könyvek ezen kívül kereskedelmi úton is, a könyvterjesztők igényei szerint is eljutnak a csehszlovákiai magyar olvasókhoz. A Madáchon kívül politikai, gyermek- és ifjúsági irodalmi, valamint szakkönyveket ad ki a Pravda, a Mladé letá, illetve a Príroda is.
