Irodalmi Szemle, 1980
1980/3 - ÉLŐ MÚLT - Szeberényi Zoltán: 80 éve született Győry Dezső Adassék tisztelet a költőnek
Ez a költemény a harmadik kötetéből, A láthatatlan gárdából (1927) való, melynek verseit a Kassai Napló szerkesztőjeként Irta. Formai és tartalmi szempontból egyaránt különbözik ez a kötet a korábbiaktól /Hangulatok..., 1921; Százados adósság, 1924). A pályakezdő költőt a feszesebb versformára, a sokszor mesterkélt formanyelvre való törekvés jellemezte, majd az Ady-vers szerkezeteit és lírai helyzeteit követő formaifrazeológiai megoldások határozták meg. Ebben a kötetben feloldódik a versszerűség, megnyúlnak a sorok, bizonytalanná válik a ritmus. Az addig általában jambikus, ritkábban magyaros verselési gyakorlatot a szabadabb SGrú, oldottabb verselés váltja fel. Ez a változás nem. volt külső hatások nélkül: nyelvének expresszionizmusa, mozgalmasabbá válása Szabó Dezső hatását; a költői magatartásforma változásai, a motívumanyag, a töredezett-szaggatott felkiáltások pedig Kassák Lajos sugallatát mutatják. A formai változások eszmei gazdagodást, megújulást takarnak. Ama eszmei radikalizáló- dás következményei, melyen a fiatal költő Kassára kerültével a magyar emigránsok és Fábry Zoltán hatására átesett. Kelet-Szlovákiából Prágába vezetett az útja. Költői fejlődésére meghatározó befolyással volt az ország fővárosa. Különösen a magyar főiskolásokkal való találkozása volt gyümölcsöző. Győry felszabadítóan hatott a fiatalokra, nagyrészt neki köszönhető a háború romjai alól kisarjadt új nemzedék öntudatosodása. A bálványrombolót, az útmutatót, a választ üdvözölték benne. Prágai tartózkodása alatt zendült fel Győry költészetében patetikus erővel az új nemzedék mást-akarása, az az igény, hogy szakítani kell a múlttal, le kell számolni az apai örökséggel. Az ő hatását kell látnunk — a társadalmi-politikai események kisugárzása mellett— abban a fejlődési jelenségben, hogy a Sarlóba tömörült ifjúság végképp lemondott az idősebb nemzedékkel való együttműködésről, s a maga választotta útra lépett. Lelkesítő versei lendítőerőként, felvillanyozó sugalmazásként hatottak a mozgalomra. Szlovákia-szerte szavalták verseit a sarlósok tábortüzének fényében. A mozgalom választott poétája lett. A magyar értelmiségi ifjúságnak ajánlotta negyedik kötetének címadó versét, őket szólítja meg első sorában: Csodálatos csillagok, botorkáló fiatal szikrák, más fényű, más lángú, más színű tüzek, csillogjatok, égjetek, szánjatok erre, szánjatok arra, szálljatok szerte, vár az ég, komor ég, fekete magyar ég ... (Oj arcú magyarokj' A Csehszlovákiában utazgató Móricz Zsigmond is felfigyelt Győry verseire. Oj kötetének megjelenése után (1927) boldog lelkesedéssel ölelte keblére a fiatal költőt a Nyugat egész olvasótábora előtt. Ilyen intenzitással, ekkora elfogult lelkesedéssel és érzelmi telítődéssel csak Adyról írt: „Egy szlovenszkói költőnek kötetét kaptam ma kézhez, s míg olvastam a verseket, felajzott előttem minden szomorúság, amely isten szerint való hangokat kap ebben a könyvben. Győry Dezső: Oj arcú magyarok című könyve ez...” Ennél melegebb hangú és rangosabb helyről jövő elismerést és bíztatást nem is remélhetett a fiatal költő. Móricz írásának elismerő, felindító szavai előrelendítő hatással voltak a költő fejlődésére. A VOX HUMANA KÖLTŐJE A harmincas évek társadalmi-történelmi forgatagában módosul Győry költői hangvétele. A Németországban uralomrajutó fasizmus az újabb világégés lehetőségét jelenti. Győry a pozsonyi Magyar Újság munkatársa lesz, s a szeizmográf érzékenységével reagál az eseményekre. Érdeklődési köre kitágul, költészete szociális töltést nyer, művészi öntudata erősödik, eszmei-térbeli hovatartozása tudatosul, erős táji színezetet kap. Vigyázó szeme — túl a kisebbségi horizonton — Európára irányul. Kül. és belpolitikai események egyaránt érdeklik. Soha nem tapasztalt közelségbe kerül benne a költő és az újságíró, gyakori átfedésekkel alakul mindkét irányú tevékenysége. Ekkor válik igazán valóságossá a Móricz adta jellemzés: „Elsősorban és teljesen politikai költő.” Győry közvetlen hatóerőként kíván jelen lenni a társadalmi politikai élet mozgásában. Szinte verses publicisztikát művel, amely művészi megformálásában sok
