Irodalmi Szemle, 1980

1980/2 - —ász—: Holmi

zi mozija” vetítőgépébe? Aki megpróbálja, az bizonyára rádöbben majd a történet említett fogyatékosságaira. De erőfeszítése azért nem lesz hiábavaló, mert egy érdekes csehszlovákiai magyar „filmet" láthat leperegni. Különösen érdekessé válhat a „film” azok számára, akik hozzá tudják montázsolni a hiányzó képeket, részeket is.

Mert Ordódy Katalin legújabb regénye tulajdonképpen csak egy regény első része. Olyan értelemben, ahogyan Cseres Tibor ikerregénynek nevezi új művét, a Parázna szobrokat. Itt az első (A) rész némely szakaszai végén római és arab számok utalnak arra, hogy az író a második [ B) rész melyik fejezetében és melyik részében folytatja majd gondolatmenetét, illetve a történetet, vagy az első rész történetének további fejleményeit, összefüggéseinek feltárását. Az első részben így minden mellékút nélkül rohan előre a fő cselekmény, melyet aztán a második rész epizódjai és indoklásai nem csupán kiegészítenek, de meg is hatványoznak. A Kerekes kút bői viszont hiányzik az a második rész, mely egy regénynek az epikai fűszerét adja. Kár, mert nem biztos, hogy az olvasók mindegyike lesz képes és hajlandó a művet kiegészítésekre szoruló „filmregényként” végigolvasni. /Madách, 1079!

Mészáros László

HOLMI

BALI.A KÁLMÁN Betűvetés című verseskönyvét Reisinger János ismerteti a szegedi Tiszatáj ez évi januári számában.

BATTA GYÖRGY Színek Fábry Zoltán portréjához című dokumentum-füzérét köizli a Valóság januári száma.

CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR KÖLTÉSZET. A Kritika ez évi januári számában több csehszlovákiai magyar vonatkozású írás is található. Az Ablak rovat — Balla Kálmán és Lacza Tihamér vitacikkeinek kivonatolásával — a Hét költészet-vitájára hívja fel a figyelmet Egy szenvedélyes vita anyagából címmel. Utalást találunk erre a vitára Alexa Károly írásában is, amely a felszabadulás utáni csehszlovákiai magyar költészet reprezentatív antológiáját, a Jelenlétet recenzálja. A lapnak ugyanebbe a számába Szakolczay Lajos Nemzedékek kapcsolódása címmel írt dolgozatot, amely — alcíme szerint — a romániai, jugoszláviai és csehszlovákiai magyar irodalom fiatalabb generációinak törekvéseit ismerteti.

DUBA GYULA vallomását is közli egyebek közt a Szovjet Irodalom ez évi januári Csehov-száma.

GÁL SÁNDOR három verse olvasható a miskolci Napjaink januári számában.

GRENDEL LAJOS Hűtlenek című novellás kötetét Berkes Erzsébet ismerteti a Tiszatáj januári számában.

GYÜRE LAJOS három versét kö-zli a Napjaink januári száma.

KECSKÉS LÁSZLÖ Komáromi mesterségek című monográfiáját Degré Alajos ismerteti Egy szép könyv címmel a tatabányai Oj Forrás 1979. évi decemberi [6-osJ számában.

KÖZMÜVELÖDÉS. Bedécs Gyula A szlovákiai magyar közművelődési klubok nyári táborozásáról ír a győri Műhely nemrégiben megjelent 1979. évi 4. számában.

LŰRINCZ GYULA A nemzeti tragédiák ellen címmel írt megemlékezést Laco Novo- meský születésének 75. évfordulójára a Népszabadság 1979. december 24-i számába. Lőrincz Gyulát köszönti hetvenedik születésnapján az Oj Tükör január 11-i számában Tóbiás Áron /A pozsonyi festő), a Népszabadság január 15-i számában Szilvássy József (Mozgalmas életút)t valamint a Pravda január 16-i számában Zuzana Ševčíková (Bojovou a víťaznou cestou života — Az élet harcos és győzelmes útjánj. A Magyar Nemzet január 6-i számában Vígh Károly készített beszélgetést a CSEMADOK országos elnökével.

MÁCS JÓZSEF 1979. december 14-én az ekecsi (Okoč) alapiskolában vett részt író-olvasó találkozón. Az író Kétszer ha