Irodalmi Szemle, 1980

1980/2 - NAPLÓ - Vigh Károly: Losoncról indult el (Losonczy Schweitzer Oszkár hegedűművész pályaíve)

Amikor is Mihalovich Ödön nyugalomba vonulásával a Zeneművészeti Főiskola igazgatói tisztét nem Hubay Jenővel, hanem a fiatal Dohnányi Ernővel töltötték be, úgy érezte, hogy mesterét és pártfogóját mellőzés érte. Felkereste őt az Akadémián, együttérzésének adott kifejezést és közölte a mesterrel, hogy egy akciót szándékozik indítani a sérelem orvoslása érdekében.

Schweitzer Oszkár beváltva ígéretét, előbb megkísérelt egy röplapot kibocsájta- ni, majd amikor erre nem kerülhetett sor, Izgalom a Zeneakadémián címmel cikket írt a Pest 1919. február 22-i számába. Kiállva mestere mellett, Schweitzer Oszkár hangsúlyozta, hogy a hegedűpedagógia és a zeneművészet olyan világhírű mesterét érte mellőzés, aki immár 35 év óta tesz felbecsülhetetlen szolgálatot a magyar zenekultúrának.

Egy másik epizód már a Tanácsköztársaság alatt játszódott le. Schweitzer Oszkárt felkérték néhány Kassáli-vers megzenésítésére. Ezek közül a Fiatal munkás című költemény megzenésítését vállalta. A mű bemutatójára 1919. május 3-án került sor a Zeneakadémián egy olyan hangverseny keretében, amelyen Kassák Lajos és Uitz Béla tartottak előadást a művészeti élet korszerű problémáiról. A korabeli sajtó, Kassákék Ma című lapja és a Fáklya című kulturális orgánum számolt be a hangversenyről, kiemelve a Fiatal munkás nagy sikerét.

Schweitzer Oszkár így került kapcsolatba Kassákkal és lett tagja a vezetése alatt a Tanácsköztársaság napjaiban működő irodalmi és művészeti csoportnak. A fiatal művészek nagy terveinek azonban véget vetett a magyar munkáshatalom bukása. Schweitzer Oszkár az ellenforradalom és a fehér terror elől hazatért Losoncra és ott folytatta a történelem viharai közepette elkezdett pályáját.

Losoncon nyomban bekapcsolódott a város kulturális életébe. A csehszlovák impérium idejének első hangversenyére 1919. augusztus 28-án az Apollo filmszínházban került sor, amelyen a védnökséget Snej- dárek altábornagy városparancsnok vállalta. A cseh katonazenekar Smetana Eladott menyasszonyának nyitányát játszotta, majd Schweitzer Oszkár Dvorák, Smetana, Vecsey, Bach és Wieniawsky műveket adott elő. A nagy sikernek olyan híre ment, hogy szeptember 11-én Besztercebányán meg kellett Ismételni a hangversenyt.

Művészi ambíciói arra a merész elhatározásra sarkallták Schweitzer Oszkárt, hogy az európai zenei élet egyik központjában, Bécsben kíséreljen szerencsét. A volt császárváros a monarchia összeomlása ellenére is a nagy zeneművészek metropolisa maradt. A fiatal hegedűművész teljesen ismeretlenül bekopogtatott Hugo Heller hangversenyrendezőhöz és fellépésre jelentkezett. Heller a bécsi filharmóni- kusok hírneves fiatal karnagyához, Furt- wänglerhez utasította, aki Schweitzer kottái közül Corelli La Fóliáját választotta ki. Rövid, néhány perces játék után — amikor is maga Furtwängler kísérte őt zongorán — korának egyik legnagyobb karnagya kijelentette: „Ja, Sie werden in Wien konzertieren" — és ezzel barátságos kézfogással elköszönt Schweitzer Oszkártól.

A hangversenyre 1919. december 29-én került sor a Grosser Konzerthaussaalban. A Szimfonikus Zenekart Anton Konrath vezényelte. A Bécsi Magyar Újság, Károlyi Mihály és az egész magyar emigráció legjelentősebb lapja már november 19-i számában beharangozta a hangversenyt. Schweitzer Oszkár játékáról a bécsi sajtó a legnagyobb elragadtatással írt.

Bécs zenei várának bevétele után jugoszláviai, eszéki fellépés következett, majd a világhírű csehországi fürdőhelyen,. Karlsbadban (Karlové Vary) várta őt több hétre szóló szerződés.

Karlsbad után hamburgi fellépés várt rá 1920 októberében egy olyan műsor-sorozat keretében, amelyben Európa jeles hegedű- és zongoravirtuózai adták át egymásnak a hangversenydobogót. Hamburgból visz- szatérve Breslau (a mai Wroclaw) következett, majd Észak-Csehországban fejezte be az év sikeres szerepléseit.

A következő év januárjában Zágrábban a Zeneakadémia meghívására adott koncertet. A kedvező sajtóvisszhang megnyitotta az utat Zombor és Újvidék hangversenytermei előtt is.

Külföldi hangversenyeiről a budapesti sajtó is megemlékezett. A Nap így írt róla: „Schweitzer Oszkár hegedűművész egy év óta külföldön tartózkodik, ahol mindenütt jelentős sikereket ér el. Németország, Csehország és Jugoszlávia hangversenytermei mind teljes diadalt hoztak a magyar művésznek, aki most Romániába