Irodalmi Szemle, 1979

1979/2 - A VALÓSÁG VONZÁSÁBAN - Kövesdi János: Magyar nyelvű könyvkiadás Csehszlovákiában 1945 után

Az önálló Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó 1953. január 1-től 1956 január közepéig működött. Hároméves munkája során — főként a hazai magyar irodalom tehetségeinek felfedezésével — megteremti a folyamatos, rendszeres és viszonylag jó színvonalú magyar nyelvű könyvkiadást a népi demokratikus Csehszlovákiában, aktivizálja és aránylag magas színvonalra emeli a közművelődésünkben oly magas szerepet vivő (Magyar Könyvbarátok Köre) tevékenységét, és nem utolsósorban, megalapozza, kiszélesíti és elmélyíti a széleskörű együttműködést a magyarországi könyvkiadókkal, megteremtve ezzel a csehszlovákiai magyar könyvkultúra addiginál gyorsabb fejlődésének lehetőségét.

A Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó 1953-ban (a közös kiadásúakkal együtt) 43 művet jelentetett meg, melyek közül 8 csehszlovákiai magyar szerző műve. (Pl. Egri Viktor: Márton elindul, Sas Andor: Történelmi és irodalmi tanulmányok, Űj hajtások. Fiatal szlovákiai magyar írók antológiája stb.) 1955-ben összesen 36 könyvet ad ki (melyekből 10 csehszlovákiai magyar író műve), míg 1956-ban 52 művet jelentetett meg. A szlovák és a cseh alkotások között ott található Janko Jesenský Kisváros, Ján Kalinčiak Restauráció, Peter Jilemnický Cukor, Dübörög a Föld, Töretlen Föld című könyvei, Vladislav Vančura János, a pék, Jan Drda Ürkeze városka című műve*

1954-ben hét szlovákiai magyar mű jelenik meg, melyek közül kiemelkedik a Megalkuvás nélkül című antológia, mely az első Csehszlovák Köztársaság haladó szellemű Íróit mutatja be. Ekkor jelenik meg a Három fiatal költő című kötet Ozsvald Árpád, Veres János és Török Elemér verseivel, valamint Bábi Tibor Ez a te néped című ■első verseskötete is. A szlovák irodalomból figyelemre méltó Peter Jilemnický Két esztendő a Szovjetunióban című riportkönyve, Vladimír Mináč Tegnap és holnap •című regénye és a Szlovák költők antológiája. Az 54-es esztendő fontos eseménye, hogy a szovjet, cseh és a szlovák klasszikusok mellett a kiadó elkezdi a magyar klasz- szikusok kiadását is.

A hazai magyar irodalmat elemezve — Dénes György, Veres János és Gyurcsó István verseskötete ürügyén — Fábry Zoltán a Kevesebb verset, több költészetet című tanulmányában 1955-ben Ilyen látleletet készít: „Kezdetben volt, van és lesz a líra. Újnak, kezdetnek, változásnak, átváltásnak ennyi az azonos kifejezési formája. A regény: összegezés, megállapodottság, eredmény. A líra: a folyamatban levő, a kialakulatlan, de teremtő köd, a teremtő ige. A költő szava: kristályosító pont, névadás. (...) Új életünk eddigi tíz éve — adekvát módon — szintén a lírát hozta felszínre. A különbség mindössze annyi, hogy kifejezésében és hatásában még nem tud felmutatni Győry Dezsőket, Földes Sándorokat, Forbáth Imréket, Vozárl Dezsőket —, hogy csak néhány nevet említsünk. Költőink — talán az egy Bábi Tiboron kívül — még nem jutottak túl a jó középszeren, ami azonban nem jelenti azt, hogy legújabb fejlődésükben ne lássunk határozott, felfelé ívelő vonalat. (...) Keresd a szót költő: ez és ennyi a hivatásod, és ne váltsd könnyelműen aprópénzre. Törd a fejed néha egyetlen szón, mert ez •az egyetlen szó megváltoztathat és megvilágosíthat mindent! Légy költő, légy névadó, szlovákiai magyar verselő! A frázishínárból kikecmeregve most már nézz és törj nagyobbakra: névadásra! Kevesebb verset és több költészetet: ez legyen a jelszó!”

Fábry Zoltán e magvas megnyilatkozása akár a csehszlovákiai magyar könyvkiadás programja, ars poeticája is lehet.

A CSMK 1955—56. évi tevékenységéről nem ismerünk annyi tényt, amennyire ma ■szükségünk volna. Annyit sikerült megállapítanom, hogy e két év alatt 15 csehszlovákiai magyar szerző művét adta ki. Ami az 1955-ös évet illeti, ismert, hogy a kiadó újra megjelenteti Fučík Üzenet az élőknek című riportját, és ebben az évben jelentkezik háború utáni első könyvével, A gondolat igazával Fábry Zoltán. 1955-ben jelenik meg többek között Sas Andor két műve (Fejezetek a XIX. század magyar irodalmának történetéből; Pozsony története a reformkorban], valamint Szalatnai Rezső Móricz Zsig- mond és Szlovákia című monográfiája. A kiadó jelentős tette volt a Cseh klasszikus elbeszélők című antológia megjelentetése.

Ma, amikor a kiadott művek példányszámával és a nyomdai „átfutási” idővel kapcsolatban napról napra annyi megjegyzés hangzik el, talán nem érdektelen emlékeztetni rá, hogy a Magyar Könyvtár és a Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó publikációi sok esetben jóval magasabb példányszámban jelentek meg, mint a későbbi jogutódaiknak egyes kiadványai. És az is tény, hogy a Magyar Könyvtár kiadványainak átfutási ideje csupán 4—6 hónap volt.