Irodalmi Szemle, 1979

1979/8 - ÉLŐ MÚLT - Bátky László: Fábry Zoltán, a kommunista stószi bíró

FÄBRY ZOLTÁN, A KOMMUNISTA STÓSZI BÍRÓ

Néhány idősebb, s így az akkori helyzetet ismerő elvtárson kívül vajon ki tudja, hogy Fábry Zoltán Stósz község bírója volt? Pedig az volt! Mégpedig úgy, hogy az 1931. évi választásokon Fábry Zoltánt a kommunista párt jelöltjeként a község bírójává választották. A községi választások eredménye: kommunista párt 304, szocdempárt 67, agrárpárt 69, politikamentesek 53 és a fürdőblokk 32 szavazat. Az így megalakult községi képviselőtestület pedig — egy szavazat híján — egyhangúlag megválasztotta Fábry Zoltánt Stósz község bírójává.

HOGYAN LETT FÄBRY ZOLTÁN A PÄRT TAGJA ÉS STÖSZI BÍRÓ?

Sok mindent tudtam Fábry Stószi bíróságáról s ezzel kapcsolatban a kommunista pártbeli tagságáról, különféle dokumentumok kerültek a kezembe s már úgy volt, hogy a témát megírom, amikor véletlenül összetalálkoztam Fábri Istvánnal, a Szlovák Nemzeti Tanács nyugalmazott alelnökével. Szóba került, hogy mit készülök megírni, amit ő csak helyeselt, ám ami a legfontosabb, az ezzel kapcsolatos ismereteimet több fontos momentummal kiegészítette. Azért hasznosak ezek az információk, mivel Fábri István abban az időben — a harmincas évek elejéről van szó — Csehszlovákia Kommunista Pártja rozsnyői kerületi bizottsága bürójának (elnökség) a tagja volt. Bár Stósz a kassai pártbizottsághoz tartozott területileg, Rozsnyó és Stósz elég közel voltak ahhoz egymáshoz, hogy Fábri Istvánnak, a büró tagjának tudnia kellett, mi történik Stószon. így állt össze tehát az alábbi kép:

Kissé messze, több mint az ötven évvel ezelőtti eseményekkel, az akkori helyzet rövid ismertetésével kell elkezdenem ahhoz, ha azt szeretném, hogy a fiatalabb olvasók is lássák az összefüggéseket az események alakulása között. Eléggé közismert dolog, hogy a huszas évek közepén a Jilek—Bolen-féle jobboldali csoport milyen súlyos válságba sodorta a kommunista pártot. E válság leküzdésében nyújtott igen nagy segítséget a Komintern 1928-ban hozott határozata, az Opportunista passzivitásból, bolsevik aktivitásba (magyarul is megjelent, igen ajánlatos lett volna 1968-ban újra kiadni). Ezt követően, 1929-ben ült össze a CSKP V. kongresszusa, amelyen győzött a bolseviki, gottwaldi irányzat. A feltételek tehát most már adva voltak ahhoz, hogy a párt kilábaljon a válságból. Igen ám, de ugyanebben az esztendőben egy újabb válság következett, a világgazdasági válság, és az alighogy magához tért kommunista pártnak most kellett aztán megmutatnia, hogy valóban a munkásosztály, a dolgozó tömegek pártja, annak a szószólója.

Ebben a helyzetben, 1931 tavaszán, a választásokat megelőzően járt Rozsnyón Steiner Gábor, aki akkor a CSKP szlovákiai vezető titkára volt, valamint Moskó Kálmán és Richter Mihály központi instruktorok. Ezt az alkalmat használták fel a stószi elvtársak, és egy küldöttséget menesztettek Rozsnyóra azzal, hogy a község lakosságának követelésére a választásokon Fábry Zoltánt válasszák meg bíróvá.

Steiner Gáborék ebbe örömmel bele is egyeztek, csak hát „baj” volt, — mert igaz, hogy Fábry Zoltán kommunista volt, pártonkívüli bolsevik volt, mint ahogy Gottwald és Steiner elnevezték, — de nem volt párttag. Steiner Gábort másfelé szólította köteBátky László