Irodalmi Szemle, 1979
1979/7 - — ász —: Holmi
bizonyos dokumentumok, így a régi fotók, fekete-fehérben sokkal erősebben hatnak, mint színesben. Santiago Alvarez: Sokszor feltettem már magamnak ezt a kérdést. A válasz: a színeket soha nem szabad ok nélkül használnunk. Minden színnek megvan a maga fogalmi és esztétikai funkciója. Kell, hogy a film motívumai határozzák meg őket, s hogy megfeleljenek a miért kérdésére is. Günter Agde: Nem gondolt még arra, hogy játékfilmet készítsen? Santiago Alvarez: Első játékfilmem egy sci-fi lesz, s arról fog szólni, hogyan képzelem el az embereket 4000-ben. Szerintem akkor már csak fejük lesz, elveszítik végtagjaikat, nem lesz többé állkapcsuk, sem fogaik, táplálékuk elektromos energia lesz. Nem lesz mezőgazdaság, sem konyhák. Ez a lény nem használ többé közlekedési eszközöket, sem rakétát, csak úgy egyik helyről a másikra vezérli majd magát. Günter Agde: Végül mi az ön ars poeticája? A filmjeivel ugyanis nem csupán tájékoztatni akar, hanem hatni is. Santiago Alvarez: Szeretném megmozgatni az embereket. Szeretném, ha mindenre reagálnának. Ha nem maradnának passzívak. Ha például Fidel afrikai útját nem csupán mint nézők, mint tétlen szemlélők néznék, hanem el is gondolkodnának fölötte, afölött, hogyan is élnek az afrikai népek, milyenek a gondjaik, bajaik. Ezt szeretném a filmjeimmel — agitálni és felrázni az embereket. Feldolgozta és fordította: VrMn Klára HOLMI CSANDA SÁNDOR értékeli a Slovenské pohlady júliusi számában megjelent Maďarská literatúra na Slovensku 1978 című dolgozatában a csehszlovákiai magyar irodalom elmúlt évi könyvtermését. CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR KÖLTÖK. A Kolozsváron megjelenő Utunk május 11-i száma Cselényi László, Dénes György, Gál Sándor, Mikola Anikó, Zs. Nagy Lajos, Ozsvald Árpád, Tóth László, Török Elemér és Tőzsér Árpád egy-egy versét közli. Költő és szülőföld címmel csehszlovákiai magyar költők verseiből készített összeállítást a bratislaval Városi Könyvtár és az írószövetség megbízásából Dr. Rudolf Chmel irodalomtörténész. A Vörös Rák olvasókertben július 25-én bemutatott műsort Hilda Michalíková és Jana Liptáková rendezte. Bevezetőt Vojtech Kondrót mondott. A műsorban Bábi Tibor, Batta György, Cselényi László, Dénes György, Gál Sándor, L. Gály Olga, Zs. Nagy Lajos, Ozsvald Árpád, Rácz Olivér, Tóth Elemér és Tőzsér Árpád versei hangzottak el Eva Golovková, Jozef Simonovič és Ján Valentík előadásában. Az Oj Tükör augusztus 26-i számában Alföldy Jenő ismerteti a hazai magyar költészetünk három évtizedes terméséből válogató Jelenlét című antológiát. CSELÉNYI LÁSZLÖ M-montázs, avagy Az Isten háta mögött című versét közli az Élet és Irodalom június 30-i száma. A kolozsvári Korunk júniusi számának Látóhatár rovata Szilágyi Domokos és a mai negyvenesek címmel Cselényi László Kor- társ-sirató című írását ismerteti, amely lapunk ez évi januári számában jelent meg. DÁVID TERÉZ Bölcs Johanna című vígjátékából készített tévéjátékot a Csehszlovák Televízió kassai szerkesztősége, amelyet április 23-i adásában sugárzott Múdra Jana címmel. 9 DOBOS LÁSZLÖ Hólepedő című regényéről a Népszabadság június 12-i számában Bata Imre (Könyvszemle) neve alatt, június 14-i számában pedig Z. L. Jelzéssel (Leépülés=felépülés) olvashatunk. A Népszava július 21-i számában Pósa Zoltán ismerteti a csehszlovákiai magyar író új regényét. DUBA GYULA ívnak a csukák című regényéről ír D. Rácz István az Alföld júniusi számában. IRODALMI SZEMLE. Folyóiratunk áprilisi számát ismertette Alföldy Jenő a július 1-i Oj Tükörben, külön kiemelve anyagaink közül Tőzsér Árpád Amadé-elemzését. A Magyar Hírlap olvasóinak Kiss Gy. Csaba mutatja be folyóiratunkat július 24-én Az Irodalmi Szemle műhelyében címmel.
