Irodalmi Szemle, 1979
1979/6 - Turczel Lajos: Gyermek- és ifjúsági lapjaink 1919—1938 között
pítása szerint — „tényleg minden tanári szerkesztés és behatás nélküli, tiszta diákfolyóirat lett”, de a negyedik számon nem jutott túl. A középiskolás lapok közül még a Szülőföldünk című, eléggé színvonalas honismereti folyóiratot említjük meg, mely 1936—1938 között Pozsonyban jelent meg Szepessy Sándor szerkesztésében. A kommunista pártban, illetve a Szocialista Ifjúmunkások Szlovenszkói Szövetségében többször megpróbálkoztak azzal is, hogy a magyar nemzetiségű ifjúmunkások számára tartós orgánumot létesítsenek, de a kísérletként létrejött lapok (Dolgozó Fiatalság, Fiatal dolgozó, Fiatal Kommunista, Értesítő, Ifjú Előre, Az Ifjú Gárda, Ifjú Harcos, Kommunista Ifjúmunkás, Roham) egytől-egyig a gyors elhalás, a betiltás vagy anyagi nehézségek miatt való megszűnés sorsára jutottak. Az anyagi eszközökben bővelkedő katolikus egyházi körök a sajtót a falusi földműves- és iparosifjúság megnyerése érdekében is sikeresen használták ki: a Szlovenszkói Katolikus Ifjúsági Szövetség (SZKIEj hivatalos lapjaként kiadott Ifjúságunk több ezres példányszában jelent meg. A főiskolások ifjúsági mozgalmai közül szintén csak a katolikus Prohászka Köröknek sikerült tartós folyóiratot létrehozniuk: az 1932-től 1941-ig megjelenő Oj Elet a klerikális szellemiség korlátai között jól szerkesztett és színvonalas orgánumnak számított. A református főiskolások kezdeményezései: a regösmozgalomhoz és a Sarlóhoz közel álló Baráti Szó (1929—1930) és a Református Elet (1934) nem bizonyultak tartósaknak. A sarlósok híres röpirata, a Vetés, 1928 júliusa és 1929 szeptembere között mindössze négy számban jelent meg. Ez a négy szám viszont fontos dokumentumnak számít, mert a mozgalom első kristályosodási fázisát: a Sarlónak a regösmozgalom kebelében való kibontakozását közvetlenül tükrözi. A sarlósok dédelgetett álma: az önálló mozgalmi folyóirat a fejlődés további szakaszában sem valósult meg. A Sarló mozgalmi kulmi- nációjának: az 1931 őszén tartott kongreszusnak anyagát az 1932-ben kiadott „A Sarló jegyében” című könyv rögzítette le. A korai főiskolás lapkezdeményezések közül nem hagyhatjuk említetlenül az 1921— 22-ben Kassán megjelent „gazdasági, tudományos, szépirodalmi és társadalmi ifjúsági folyóiratot”, a Jövőnk-et. 24 száma jelent meg, Urr György és Bányai János szerkesztették és a fő munkatársak között többek közt Darkó István, ölvedi László és Urr Ida szerepeltek. Az 1926-ban megalakult főiskolás érdekvédelmi szervezetnek, a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetségének (CSMASZ-nak) 1930 és 1933 között két rövid életű lapja jelent meg: a Magyar Diákszemle és a Jövő. A Magyar Diákszemle kiadását az 1929. évi érsekújvári diákkongresszuson határozták el. Ezen a kongresszuson a főiskolások körében kialakult ideológiai ellentétek kiegyensúlyozása céljából egyezményt hoztak létre („az érsekújvári diákegység egyezményét”), s ennek egyik pontja realizálásaként született meg a Magyar Diákszemle. A „pártatlan kéthavi diákfolyóiratként” 1930 februárjában elindított lapban — melynek főszerkesztője Győry Dezső volt — a sarlósok befolyása jutott túlsúlyra. Az ennek következtében támadt belső intrikák, valamint az anyagi nehézségek miatt a színvonalas lap 1931 elején elhalt. A megjelent számok anyagából főként „A csehszlovákiai magyar egyetemi hallgatóság mozgalmainak kibontakozása” című forrásértékű összefoglalás emelkedik ki. Az 1932 októberében színre lépő és 1933 januárjában már meg is szűnő Jövő hangsúlyozott érdekvédelmi célkitűzéssel indult útnak. „Nálunk nem fordulhat elő az, hogy egyes diákfrakciók kisajátítják maguknak a lapot” — hangzik a programcikk egyik, félreérthetetlenül a Magyar Diákszemlére célzó mondata. Valójában a Jövőben is egy ideológiai csoportnak, az akkortájt előtérbe kerülő Magyar Munkaközösségnek befolyása érvényesült a legjobban. A lap anyagából főként azok a forrásértékű közlemények érdemelnek figyelmet, melyekben az egyes ideológiai diákcsoportok (a Sarló, a Prohászka Körök és a Magyar Munkaközösség) számolnak be addigi útjukról és további céljaikról. A harmincas évek második felében három baloldali szellemiségű ifjúsági lap kezdeményezésről tudunk: az Űj Vetésről, a Forrásról és a Kévéről.
