Irodalmi Szemle, 1979

1979/5 - A VALÓSÁG VONZÁSÁBAN - Szántó György: Cseh világirodalmi szemle

Szántó György CSEH VILÁGIRODALMI SZEMLE

A cseh kultúra világirodalmi figyelője a SVETOVÁ LITERATÚRA. E megállapítás szó szerint fedi a valóságot. E folyóiratot a prágai ODEON szépirodalmi könyvkiadó vállalat adja ki a cseh művelődésügyi minisztérium megbízásából. 1956-ban alapították, huszonnegyedik évfolyamában jár. Tíztagú szerkesztő bizottsága, s a főszerkesztőn kívül négy szakképzett szerkesztője meg egy szerkesztőségi titkárnője van. A folyóirat szerkesztésébe irodalmárok, műfordítók, művészek és más szakemberek egész sorát vonják be. Külső munkatársak végzik a grafikai szerkesztést, a korrigálást és az egyéb műszaki feladatokat is. Ezt a szép kivitelű — nem csupán hozzáértéssel, de helyes eszmei- politikai érzékkel, jó irodalmi és művészi ízléssel összeállított — folyóiratot a Rudé právo Nyomdavállalat brnói üzemében állítják elő és a nyomdatechnikai kivitelezés, s a képreprodukció tekintetében is jó a színvonala.

Véletlenül kifogástalanul működött a fővárosi telefon, s alighogy tárcsáztam a 24 20 41-es számot, Hana Nedvédová, a titkárnő nyomban átkapcsolt Zdenek Volný főszerkesztő vonalára. Öt kissé készületlenül érte és meglepte a szlovákiai magyar folyóirat érdeklődése, de szívesen áldozott egy délutánt ennek a riportnak. Na Florenci 3. — ez a szerkesztőség címe. Könnyű odatalálni, a Praha-Stred pályaudvarra szemközti épület, már nem egyszer jártam ott a Kvéty, a Dikobraz, a Svoboda meg a Hospodárske noviny szerkesztőségeiben. Az ODEON-nak a ház utcai frontján levő könyvesboltjában szereztem be annak idején a „Svetová četba” elnevezésű sorozat másutt már elkelt könyvecskéit: József Attila: (S čistým srdcem), Arany János (Zvon v pusté), Jókai Mór (Zlutá rúže), Kosztolányi Dezső (Balónek uletí) cseh nyelvű kiadásait.

A SVETOVÁ LITERATÚRA szerkesztőségének elsőemeleti helyiségeiben meghökkentett a bútorzat modern egyszerűsége, de méginkább a főszerkesztő és munkatársainak fiatalsága. Pedig itt, Prágában, több mint egy fél évtized alatt megszokhattam már, hogy a szerkesztőségekben is friss erők vették át a stafétabotot. Egy csésze fekete mellett ismerkedem a hellyel, ahol a folyóirat évi hat száma készül, ahol a legkülönbözőbb ötletek és elképzelések öltenek testet, s ahol megvitatják, megfelelt-e egy- egy megjelent szám vagy évfolyam a szerkesztőbizottság és az olvasóközönség várakozásának.

Bár rendszeres olvasójaként ismerem a folyóiratot, először mégis a folyóirat terjedelme felől érdeklődöm. Gyors számolás: egy-egy szám 256 nyomtatott oldal, ami 510—520 gépírásos oldalt tesz ki. Ez évente 1536 nyomtatott, tehát 3060—3120 oldalnyi gépen írt szöveget jelent. Egy-egy szám kerek tízezer példányban kerül forgalomba, ennek kb. 45 %-a az előfizetőkhöz kerül, a többi az újságárus gondja.

Zdenek Volný és munkatársainak nincs egyszerű dolga, hiszen egy ilyen világirodalmi szemléből nem hiányozhat sem a költészet, sem a széppróza, mindkét műfajt szemelvényekkel, műfordításokkal kell képviseltetni, gondoskodni kell szerzőket és alkotásaikat bemutató tanulmányokról stb. A tervet fél évre előre a főszerkesztő állítja össze a szerkesztők, külső munkatársak, Írók, műfordítók, recenzensek és más szakemberek javaslatai alapján, e javaslatok a folyóirat szerkesztésének régebben jóváhagyott alapelvelből indulnak ki. Februári beszélgetésünk idején a következő volt a helyzet a lap idei évfolyamának egyes számait illetően: az 1. szám a nyomdában befejezés előtt áll, nemsokára szállítják; a 2. számnak oldalkorrektúráit, a 3. számnak hasáb- korrektúráit csinálják. A 4. szám kéziratait most készítette el a szerkesztőség a nyomda