Irodalmi Szemle, 1979
1979/4 - Bettes István, Dénes Györg/, Flnta László, Gál Sándor, Keszeli Ferenc, Simkó Tibor, Soőky László, Tóth László: Borzolt tollal (versek)
Most leírom a szobám — bezárt szekrény, belülről lakattal, a sarokban egy ósdi harmonika (apám azt mondja hermonika) s a kulcslyukon át — belülről kifelé kedves füstcsík lengedez az ajtórések felé — ajtó — jobbra tőlem, mindenkori helyemtől — kint szakad a hó, feleségem odakintről jön szavahihető és rókaprém-utánzat-sapkáján tisztán látható a corpus delicti — immáron olvadófélben — szóval kint szakad a hó de én nem nézem az ablakon keresztül, mert nincs ablakom, ajtómon fölül a füst ki, alul a hideg be (hideg van kint, esik a hó, feleségem is mondja: hideg van] az ajtó — ajtó — mellett a tömzsi olajkályha ontja a—z olajszagot, szeretem, kint ősszel a gépek olajszagát, az agyonhordott-zsíros-benzines- overall-szagot, munkához való viszonyom-jogom, amikor még suttyó legényként, régen volt, de. Kint tehát szakad a hó, nosza, fel a csizmát, délceg legény, virtus, leánysikoly: ó, be jó stb. Mondom tovább: az ajtón túl (mindig jobbra megyek] mint egy országhatár húzódik a függöny, mögötte a szennyes mosásra vár, kint szakad a hó, hideg van, mondja a feleségem, most jön a kútról, vizet hoz. A függöny mellett falbavert szegen öregapám bekecse, immár az én bekecsem, bal zsebe lyukas, jobb zsebében tíz korona negyven fillér, ha sehonnan nem jön pénz, ezzel kell kitartanunk — meddig még, kölök? (a feleségemtől kérdem) hetedikéig? — ma van tizenharmadika... anyám adna, de neki sincs, apámtól nem kérek, büszkeség is van a világon, naná! Mondom tovább: Kint szakad a hó, az olajkályha kiadta a lelkét, majd melegebben öltözünk, hipp-hopp úgyis itt a tavasz, meg összebújunk a takaró alatt, ha kedvünk szottyan — a bekecs mellett két köcsög száraz galagonya- -ággal, honnan is van ez, kölök? — persze, persze, a Körtvélyes partján szedted, akkor jól éltünk, igaz? Micsoda napok! Nyárson-sült süllőt faltunk a tűző napon és ott háltunk a víz mellett egyetlen pléd alatt, mondom tovább, kint úgyis szakad a hó, hideg van, tavasszal ablakot vágunk a falba, s a galagonya helyébe lopok orgonát és a könyveket is kiszedjük a matracok alól,
