Irodalmi Szemle, 1979
1979/3 - —ász—: Holmi
S ezzel arra szeretnék utalni, hogy ma még sok a gondunk. Ezért több tehetséges fiatal bevonásával folytatni kell a megkezdett kutatást, nemcsak a kontrasz- tivitás, de az alkalmazott nyelvészet sok más területén is. Mégpedig, míg erre intézményes kereteink nem lesznek, addig vagy a Komenský Tudományegyetem Magyar Tanszéke vagy pedig a CSEMADOK mellett működő tudományos szakkörök szervezhetnék és irányíthatnák az ilyen irányú kutató tevékenységet. Szanszkij professzor, szovjet akadémikus ismert elve, „... a nemzetiségi iskolák munkájának további javítása elképzelhetetlen az orosz nyelv és a tanulók anyanyelvének konfrontálása, a két nyelv történeti összevetése és tipológiai elemzése nélkül”. Bertók Imre ennek az igénynek tett egy részterületen eleget következetesen marxista szemléletű, igényes nyelv- tudományi dolgozatával, követésre méltó elmélyültséggel és mindenki számára nemcsak nyelvi, de elvi megalapozást is nyújtó tudással. A csehszlovákiai magyar dolgozók élet- körülményeit kutató tudományos élet feladata lenne a szanszkiji gondolat kibővítése, mert a nemzetiségi csoport kulturális életének további javítása elképzelhetetlen a magyar és a szlovák nyelvre épülő kultúrák konfrontálása, két nyelv, Irodalom, történelem, zene stb. történeti összevetése és tipológiai elemzése nélkül. E nagy munkának egy részterületét tárta fel Bertók Imre kiváló szinten. Mózsi Ferenc HOLMI A Honismeret nemrégiben megjelent 1978/5—6. számában A „Sarló” jegyében címmel Halász Péter számolt be a szlovákiai magyar fiatalok elmúlt évi honismereti kerékpártúrájáról és az őrsújfalusi Nyári Művelédési Táborról. Ugyanebben a lapszámban Vörösmarty Géza írt ismertető jegyzetet a Mintagyűjtemény Tolna megye népi hímzéseiből című szekszárdi kiadványról. Terjedelmesebb szlovákiai összeállítást közöl a Kortárs ez évi márciusi száma. Kulcsár Ferenc, Tóth László és Varga Imre egy-egy versén, valamint Szabó Gyula rajzain kívül Roncsol László esszérészletének is helyt adott a szerkesztőség A szlovákiai magyar költészet újabb stációi címmel, amelyben a szerző a fent említett három költő és Mikola Anikó verseit elemzi. Görömbei András Zs. Nagy Lajos Isapur dalai, Tóth László Átkelés és Varga Imre A medve alászáll című versesköteteiről írt kritikát. Tőzsér Árpád fordításában jelent meg a folyóiratban Vladimír Mináč A felkelés című esszéje, de helyet kapott Itt Vladimír Reisel ismertetője a Slovenské pohfadyrol, valamint E. Fehér Pál tisztelgő ír^Sa is a Sarlóról. Andrej Plávka, Vladimír Reisel és Ján Kostra verseit Koppány Márton és Varga Imre fordításában^ közli a folyóirat. Az Alföld márciusi számában megjej^nt Dobos László Hólepedő című regénknek befejező része. Ugyanitt olvasljíító Gö- römbei András portrévázlata is a csehszlovákiai magyar íróról Lélek és történelem címmel. A Kritika márciusi sz^ma Forbáth Imre — ma címmel részleteket vett át Bodnár Gyulának az Űj Szó február 2-i számában megjelent írásából. y A Szegeden megjelenő Kincskereső márciusi számában Varga Imrének jelent meg öt gyermekverse. Februárban mutatták be Békéscsabán a Jókai Színházban Mollére Tartujfe című vígjátékát, amelynek egyik főszerepét Ropog József, a komáromi Magyar Területi Színház művésze játszotta. A csehszlovákiai magyar színész Orgon-alakításáról Oravecz Imre ír elismerően a Film—Színház-Muzsika március 3-1 számában megjelent kritikájában. A Népszabadság március 6-i számában megjelent Könyvszemléjében Bata^Äire egyebek közt Koncsol László Kísértétek és elemzések című tanulmánygyűjteményét is ismerteti. ' —ász—
