Irodalmi Szemle, 1979

1979/3 - FÓRUM - Pašiaková, Jaroslava: Egy irodalmi motívum magyar és cseh változatáról

ségek mélyülése azt hozta magával, hogy előbb megnőnek, majd a második világháborúban Ismét összecsapnak ezek az ellentétek.

Török novellája az első, Čapek drámája a második szakasz légkörét őrzi. Török az osztályok viszonyát tekintve kérlelhetetlenebb, s nem fordul a hatalom birtokosaihoz a megértés naiv igényével, ahogy Čapek hőse, Gálén doktor teszi, Čapek erénye viszont az, hogy a humanizmus fogalmának relativizálása révén kiélezte és megkérdőjelezte a „humanizmus” problémáját.. .8

Befejezésül meg kell állapítanunk, hogy a két mű alapgondolata, de konfliktusa, gradációja és kicsúcsosodása is meghökkentő arányokban egyezik. Mindkét helyen az a probléma, hogy az emberiséget meg kell óvni az egyetemes pusztulástól. Ezt az esélyét az emberiség mindkettőjüknél eljátssza — az orvos abszurd halált hal, tehát az emberi létezés paradoxona itt is, ott is reménytelen módon beteljesedik.

Igaz, Török Géza és Čapek előtt Jifí Wolker egyszer már föloldotta ezt a paradoxont. Egy 1920-ból származó felnőtteknek szóló meséjében, amely a Mese a milliomosról címet kapta.9 A mese magva a két elemzett munkáéhoz hasonló, orvos hőse szintén elpusztul, de halála előtt még van gondja rá, hogy az önző milliomostól, aki magának akarta kisajátítani a Nap jótékony gyógyító erejét, megszabadítsa a földet; végül maga a Nap égeti szénné a milliomost. Wolker szerint az emberiségnek van reménye a gyógyuláshoz, s egyértelműen rámutat arra,. hogy a gyermekekben sokszor erősebb az igazságos földi rend iránti érzék, mint a felnőttekben, ezért bennük van az emberiség minden reménye, míg csak születni fognak gyermekek.

Időben Török ötletéé az elsőbbség Capekéval szemben. Előtte azonban ott volt már Jifí Wolker, aki látszóleg ugyan naiv milliomos-meséjével valójában a legmesszebbre ért. Megmutatta, hogyan kell az emberiségnek óvnia magát az egyes emberek őrült, gonosz egoizmusától.

Jirí Wolker és Török Géza egyidőben gyógylttatták magukat a Tátrában. Nincs kizárva, hogy éppen ott hallotta Török az ötletet, esetleg valamelyik orvosa szájából. Nyilván ebből a társaságból került tovább — prágai orvosi körökbe, majd — orvos barátja révén — Karéi Čapekhoz, aki az orvost maga is említi, de meg nem nevezi.

JEGYZETEK

1. Az említett kassai kolléga valószínűleg Dobossy László volt, aki akkor ott tanított, s Prágából való távozása után is figyelemmel kísérte a kortárs cseh irodalmat. Sándor Imrével jól ismerték egymást.

2. A Prometheus Kiadó (Berlin) mögött a Voggenreiter Verlag (Berlin) állt, amely a húszas években támogatta a magyar irodalmat, és sok magyar könyvet jelentett meg. A nyelvi és nyomdahibák tömegét ezzel az emigrációs helyzettel magyarázhatjuk.

3. Zdena Wolkrová: Jirí Wolker ve vzpomínkách své matky. Prága 1937; 217. I., 220. I. Z. W. — 240. I.: „A szoba, ahonnan csodálatos kilátás nyílt közvetlenül a Gerlach- falvi csúcsra, két páciensnek volt berendezve, s Jirí eredetileg egy magyar társával osztozott rajta...” Z. W. — 257—258. I.: „Lázas önkívületében csehül, németül, angolul, franciául és magyarul is beszélt; a szanatóriumban élő magyaroktól részben ezt a nyelvet is elsajátította ...”

4. Hasonló témája van Wolker Slúžka (Cselédlány) című novellájának (1921)

5. 1919-ben adta ki Ludwig Rubiner Kamaraden dér Menschheit címmel azoknak a francia költőknek az antológiáját, akik a háborús gyűlölködés éveiben sem váltak közömbösekké az emberiesség törvénye iránt. Marcel Martinet költeményét Rubiner a Les temps maudits kötetből vette át, Dichter Deutschlands, Unbekannte Brüder címmel. P. J. Jouve-tól egy himnuszt adott közre — címe: Európa! — amelyet Franyó Zoltán fordításában már 1919-ben közölt a Vörös Lobogó (1919. április 17. I. év}-. 15. sz. 12—16. I.)

Henri Gilbeaux könyvei (pl. a Du Champ d'Horreurs), s főleg Henri Barbusse Le Feu (Tűz) című regénye és Romain Rolland Clerambaut-ja — csupa háborúellenes mű — mind az „emberbarátság” eszméjének termékei. Leonard Frank Az ember jó (1918) című könyvében nyíltan hirdette, hogy mindenki bűnös, és felelős a háború esztelenségéért. A megoldást az igazi emberszeretetben látja, de erre szerinte csak akkor lesz képes az ember, ha valóban emberhez méltó módon tud majd élni.