Irodalmi Szemle, 1978

1978/9 - A 20 éves Irodalmi Szemle köszöntése

Irodalmi Szemle szerkesztősége Kedves Elvtársak! , Engedjék meg, hogy a Hét szerkesztőségi kollektívája és a magam nevében szívből köszöntsem az Irodalmi Szemlét és munkatársait a lap megjelenésének 20. évfordulója alkalmából. Az Irodalmi Szemle megjelenése óta sokat tett a csehszlo­vákiai magyar irodalom fejlesztéséért. A lap hasábjain megjelenő széppróza, vers, kritika mindig azt a célt szolgálta, hogy a csehszlovákiai magyar irodalomban nö­vekedjék az igényesség és emelkedjék a művészi színvonal. A lap eszmei elkötele­zettségével nagyban hozzájárult a fiatal költő- és írónemzedék neveléséhez, munkás­ságának formálásához. Meggyőződésünk, hogy az Irodalmi Szemle a jövőben is a ma­gas művészi színvonalú szocialista realista magyar irodalomért fog síkra szállni. Olyan irodalomért, amely következetesen elősegíti a dolgozó tömegek eszmei és esz­tétikai nevelését, az objektív valóság megismerését. Ebben a szellemben kíván a Hét szerkesztőségének kollektívája az Irodalmi Szemle szerkesztőinek és munkatársainak a következő időszakban sok munkasikert és alkotó munkakedvet. VARGA JÁNOS főszerkesztő Bratislava, 1978. október 16-án Duba Gyulának Kedves Barátom! Húszéves tehát az Irodalmi Szemle! A pozsonyi irodalmi szemle. Mennyi tisz­tességes fáradalom benne s be vékony szelete mégis az Időnek ez a két évtized. Ami átzúdult általa: részint e Szemlében olvasható, részint — bizonyára — az eljövendő évek, évtizedek emlékezése lesz. Minekünk, akik Mikes nyelvén írunk: ez sajátos mű­fajunk. S nem az elmúltak öncélú kultusza végett, hanem épp a jelen és a jövendő érdekében. A „megtörténteket” talán azért említem föl most, amikor — ünnepi pil­lanatban — a horizontot kémlelitek, hogy maradjon mindig velünk — bennünk a ta­nulság; a nemzetiségi humánum „tűzfelelőse". így mondjuk errefelé. Bizonyára nálatok is. Évfordulótokhoz szívből gratulálok. Barátsággal SÜTŐ ANDRÁS Marosvásárhely, 1978. IX. 10. Kedves Elvtársak! A Madách Könyv- és Lapkiadó munkatársai valamint a magam nevében szere­tettel és tisztelettel köszöntőm az Irodalmi Szemlét fennállása 20. évfordulója alkal­mából. Amikor húsz évvel ezelőtt Fábry Zoltán az immár legendás „Ideje már bizony” című bevezetőjével — annyi sikertelen, tiszavirág-életű próbálkozás után — útnak indította a csehszlovákiai magyar irodalom felszabadulás utáni történetének ezt az első irodalmi folyóiratát, senki se merte hinni, hogy az újszülött megéri a huszadik születésnapot. Ez a tény önmagában is sokatmondó bizonyíték. Am nem az egyetlen, hiszen az elmúlt két évtizedet az irodalomszervezés sikerei éppúgy jellemzik, mint a folyóirat szerkesztésének eredményes munkája. Az Irodalmi Szemle első számától kezdve rendkívül fontos. szerepet játszott irodal­munk, a csehszlovákiai magyar irodalom minőségi növekedésében, szocialista társa­dalmi elkötelezettsége erősítésében, valamint a társadalmi valóság megismerésében. Fontos szerepet vállalt a cseh, a szlovák, valamint a szovjet, továbbá a szocialista közösség országai és a haladó nyugati irodalmak közvetítésében is. A folyóirat érde­me is, hogy a korábban alig létező társadalomtudományi irodalom is kilábalt a pro­

Next

/
Thumbnails
Contents