Irodalmi Szemle, 1978
1978/8 - KÖZÖS HAZÁBAN - Tóth László: Vita és vallomás (Beszélgetés Csontos Vilmossal)
0 Az objektív azaz a családi és társadalmi körülményein kívül vannak-e még más, esetleg belső, szubjektív okai ennek? — Nincsenek. 0 Ha újrakezdhetné az életét... — ... azért akkor sem csinálnám másképp. Csak így. Leemelem Csontos Vilmos eddig megjelent könyvei közül az egyiket, az éppen negyven évvel ezelőtti Üzentek értem címűt. Lapozgatok benne, beleolvasok egy-egy versébe, dalszövegébe, s végül Szombathy Viktor EZőszőjánál állapodok meg: „Csontos. Vilmos minden sora önvallomás. Önmagával foglalkozik, a külső világ csak annyiban érdekli, amennyiben saját magát vetítheti rá. Valami busongó, szomorkás van hangjában: korjelenség ez s Csontos Vilmos nagyon is kora gyermeke. (...) Ritka költö- szenvedi meg úgy élete külső körülményeit, mint Csontos Vilmos. Fél élete ebben őrlődik: gyalupad — versírás — munkanélküliség — önemésztés — szűk falu: ki nem akarna ezekután tágítani horizontján, aki érzi, hogy nagyobbra, külömbre van teremtve- s példázatos, magyaréletet élni? (...) Sokat olvas, sokat ír. Vannak jó emberei sokan. Ha akad munkája: vidáman gyalul, ha kell, betont kever, ha lehet: olvas és ír. Az írásban hisz, megható az a hit, amit a tollba vet. »Elmennék szerkesztőségbe kifutónak* — írta egyszer mellékletül, valamely őszinte verse mellé. Ilyen tisztán, mellékgondolat nélkül hinni az írás mindenhatóságában, ennyire tisztelni a betűt: csak kis, folyómenti falvakban lehet még talán. (...) A falu kultúrmunkása ő ...” Azért idéztem ilyen hosszan a jóbarát vallomását, mert szavait még ma, negyven év távlatából is igaznak, érvényesnek találom. És talán eligazíthatnak ama törekvésünkben is, hogy a költőben a teljes embert közelítsük meg, a maga erényeivel és hibáival, belső- ellenmondásaival együtt. Mert ezek az ellentmondások nem utolsósorban annak a kornak az ellentmondásai, amelyben Csontos Vilmos élt. 1976. augusztus, 1978. augusztus. Bibliográfia EREDETI MŰVEK ÉS ANTOLÓGIÁK Magyar ugaron (versek — A szerző kiadása, Léva 1932), Üzent a föld [versek Agárdy Zsigmonddal, Sass Jánossal és Veress Vilmossal közösen — A szerzők kiadása, Léva 1934), Üzentek értem (versek — A szerző kiadása, Zselíz 1936), Tovább kell menni (versek — A szerző kiadása, Gyoma 1941), Kell itt a szó (válogatott és új versek — Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó, Bratislava 1956), Hiszek az emberben (versek — Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó, Bratislava 1961), Üj szerelem (versek — Tatran Könyvkiadó Magyar Üzeme, Bratislava 1966), Szélkiáltó. Csehszlovákiai magyar költők antológiája (versek, többekkel — Tatran Könyvkiadó Magyar Üzeme, Bratislava 1966), Vadlúdtermő ritka fa (gyermekversek, többekkel — Tatran Könyvkiadó Magyar Üzeme, Bratislava 1967), Csendes lobogással (válogatott versek — Tatran Könyvkiadó Magyar Üzeme, Bratislava 1968), Gyalogút (önéletírás — Madách Könyvkiadó, Bratislava 1972), Örökség (versek — Madách Könyvkiadó, Bratislava 1973), Dalol a föld' (válogatott versek — Madách Könyvkiadó, Bratislava 1978), Jelenlét (versek, többekkel — Madách Könyvkiadó, Bratislava, előkészületben). IDEGEN NYELVŰ KIADÁS Most cez Dunaj. Antológia z tvorby maďarských básnikov žijúcich na Slovensku! (versek, többekkel — Slovenský spisovateľ, Bratislava 1968).
