Irodalmi Szemle, 1978
1978/8 - KÖZÖS HAZÁBAN - Sajdok, Gustaw: Nem csörög a telefon..., Miért félsz... (versek) - Šimon, Josef: Város (vers)
Gustaw Sajdok XXX Nem csörög a telefon Nem kopogtat senki az ajtón A várakozás nagy csöndjében meghalt a világon minden szív Vagyok a civilizáció falában megkötött tégla A hangszórókból közlemény szól: — Itt öreg kontinensünk A föld megszűnt forogni — Tavaszy Noémi: Károly-híd XXX Miért félsz nevetni Miért nincs erőd elűzni az álmokat Élni ahogyan mások élnek miért nem tudunk élni te sem én sem A fájdalmat szerelmemről miért nem választhatják le skalpelükkel még a sebészek sem Ne menj el maradjon itt a Nap sötét éjszakákra maradjon itt a meleg hűvös napokra ajkad kedvessége magányomat feloldani Tóth László fordításai. Josef Šimon VÁROS nagy szárnyas kígyók pofájában rejtezik anyag-időnk allergia s könny mosolyában hideg levegőt szív tüdőnk és mérkőzünk test testre támad szerelmünk hófehér madár csupasz szárnyú szemében vád van meredek út gyors zuhanás Faust szerelmünk s időnk társa a vágy: éhünk nyugtatása s mint gyógyuló seb fakadása tanít életre s halálra Varga Imre fordítása
