Irodalmi Szemle, 1978

1978/7 - LÁTÓHATÁR - Beniak, Valentin: Változatok (részletek)

JlnygVTFCobJFE^TF^JFl

VALENTIN BENIAK

Változatok

(Részletek)

(Intermezzo)

Törött nyílként repül a mosolyod, szivembe fúródva búsan rezeg, miért van, hogy újra lantot veszek kezembe s testem újra fellobog?

Élünk villámsújtottan, szédületben, borús egekből hull reánk a bánat, és minden szavunk vészkiáltássá fagy, fölibéd hajlok s úgy kövül meg testem.

Faragj hát, szobrász, két torzót, márványból, két holt lelket kihűlt hamu alatt, és faragd meg nekünk a síró Ámort,

és két tévelygő szarvast is faragj, kik tilosban, a lovak legelőjén elhulltak, mert ez az emberi törvény.

Halálom után még a búcsúhét vár rám eljövök közétek a képzelet szárnyán csak az árnyam küldöm csupán csak a lelkem fülönfüggőd gyöngyét füledből kifejtem üvegben a tintát felfrissítem könnyed leveszem a falról a puskám úgy könnyebb két csövébe nézek töltve mind a kettő két szemed is két cső szikrákat reppentő a fényüknél látom karcsú tested szíved injekció előtt orvos vizsgál így meg látom a felfejtendő szöveteket rajtad