Irodalmi Szemle, 1978
1978/6 - ÉLŐ MÚLT - Sándor László: A Sarló írói és művészei
Jól felkészült marxistaként vett részt a Sarló munkájában a harmincas évek első felében a Párizst járt Wenger János, aki a kongresszus kapcsán rendezett irodalmi esten verseit adta elő. Versei, sajnos, nem maradtak fenn. A korabeli sajtóban sem láttak napvilágot, és könyv alakban sem jelentek meg. Szellemi örökségét néhány nagy elméleti tudásról tanúskodó, logikus okfejtéssel megírt cikke, tanulmánya képviseli, amelyek az Útban jelentek meg. A harmincas évek közepe táján ismét kiment Párizsba, ott érte őt a második világháború forgószele. A Sarlónak, jóllehet magát a fiatal értelmiség élcsapatának tartotta, volt néhány nem értelmiségi tagja is. Ilyennek számított Sellyei József író is. Sellyei autodidakta íróként lépett az irodalomba. Szülei vágsellyei parasztok voltak. Harmadik gimnazista korában kénytelen volt tanulmányait abbahagyni, mert szüleinek szüksége volt munkájára. Tizenhét éves korában jelentkezett először versekkel, elbeszélésekkel, amelyek kis vidéki lapokban láttak napvilágot, de íróvá Gaál Gábor folyóirata, a Korunk avatta, amely 1930-ban közölte a Zsellérminiatürök című írását. Ugyancsak a Korunkban jelent meg Lósorozás Gádoroson című elbeszélése, amelyet Fábry Zoltán igen nagyra értékelt. Rendkívül termékeny volt. Egymásután jelentek meg elbeszélései, karcolatai, riportjai a szegényparasztok súlyos életéről. A Reggelben A magyar falu címmel állandó rovata volt, de ezenkívül számos írása jelent meg az Oj Szóban, Az Útban és A Reggel megszűnte után állandó munkatársa lett a Magyar Újságnak és a Magyar Napnak. A valóság őszinte ábrázolására törekedett, minden írását valóságélmény hitelesítette. Művészi eszközei szerények voltak, a mondanivalón volt nála a hangsúly, s csak módjával élt a stílus és a nyelv díszítő eszközeivel: a jelzőkkel, hasonlatokkal. 1935-ben jelent meg a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság kiadásában Elfogyott a föld alóla című első regénye, amely az iró egyetlen kötete, mely életében megjelent. A regény egy falu fazekasainak nyomorbajutását ábrázolja rendkívül komor, sötét színekkel. Sokkal sikerültebb, érettebb írása Sellyeinek a Nádas házak című kisregénye, amely a Magyar Szóban jelent meg folytatásokban. Ebben Sellyei bátor nyíltsággal mutat rá a problémák gyökerére: a földéhségre, vagyonhajhá szásra, kapzsiságra. Még két regénye ismeretes. Mindkettő a Földműves című lap 1935. évfolyamában jelent meg: a Hatszögletű föld című utópista regénye teljes egészében, az Elsikkadt barázdák című regényéből azonban csak részletek. Ez utóbbi a csehszlovákiai földosztás visszásságait tárja fel, és a jobboldali ellenzéki magyar pártok korrumpáló szerepével foglalkozik. Sellyeivel tüdőbaja végzett 1941 áprilisában. Munkásságát Balogh Edgár értékelte tömören a Hét próbában: ......a parasztvilágot őszintén j ellengérre állító (Sellyei)... írásaiban... a változások valósága, a valóságélmény véres keserűsége oldódott fel hetyke szókimondásban.”9 Szalatnai Rezső, aki prózai írásával szerepelt a Sarló 1931. évi irodalmi estjén, sokoldalú író volt. Tehetségét csaknem minden műfajban kipróbálta: írt verset, elbeszélést, regényt, esszét, kritikát, tanulmányt, publicisztikát, irodalom történeti kézikönyvet, foglalkozott műfordítással. Első könyve, a Van menekvés (1932) a sarlós fiatalokkal, irodalmi kérdésekkel, művelődéspolitikai témákkal és művészeti jelenségekkel foglalkozó esszéit, tanulmányait tartalmazza. Jellemző, hogy a könyv szerzője, noha évekig résztvett a Sarló munkájában, e könyvében szembekerült e mozgalom következetesen marxista vezetőivel. Szalatnai legsikerültebb műve a Kempelen, a varázsló (1957) című regénye, amely több kiadást ért meg, továbbá juhász Gyula hat száz napja (1962) című monográfiája, amely egyben kandidátusi disszertációja volt. Színes portrékban örökítette meg a magyar irodalom szlovákiai hagyományait Bél Mátyástól Fábry Zoltánig Arcképek háttérben hegyekkel (1969) című kötetében. Elindulnak és visszatérnek (1977) című regénye, amely az államfordulat eseményeit örökíti meg egy felvidéki kisvárosban, halála után jelent meg. Szalatnai Rezső jelentős munkát fejtett kr a cseh-szlovák-magyar kulturális kapcsolatok területén. A Sarló munkájában a harmincas évek eleje óta aktívan résztvett Ilku Pál. Bereg megyei szegényparaszt családból származott. Sokáig mint tanító működött az egykori Kárpátalja falvaiban. Küzdelmes diákéveinek élményeit dolgozta fel egyetlen regényében, a Lendület ben, amely — hosszú huzavona után — erősen csonkítva jelent meg 1936-ban a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság kiadásában. A kötetből kihagyták a radikális hangvételű, osztályharcos részeket. Fábry Zol
