Irodalmi Szemle, 1978

1978/6 - ÉLŐ MÚLT - Nagyidai Ernő: A Sarló kapcsolata a haladó cseh és szlovák mozgalmakkal

A „Levá Fronta” brünni kongresszusán a Sarló és a DAV, Illetve a Spolok socialistických akademikov is részt vett és ennek elnöke Dr. Ján Poničan lett megbízva a baloldali front szlovákiai megszervezésével. A pozsonyi kísérletek után végül 1930. december 5-én Kassán alakult meg a szlovákiai első fiókszervezet, ennek elnöke Fábry Zoltán lett.

Mi a brünni konferenciára határozati javaslatot küldtünk, amely így hangzott:

„A Levá Fronta brünni országos kongresszusának nemzetiségi bizottsága a következő javaslatot terjeszti elő:

1. Határozza el a Levá Fronta, hogy a Csehszlovák Köztársaságban élő s az uralkodó cseh polgárság imperialista politikájának nyomása alá jutott szlovák, német, magyar, zsidó és ukrán nemzetiségek kérdéseinek állandó felszínen tartása érdekében nemzetiségi bizottságot alakít az egyes nemzetiségek állandó 2-2 tagjából.

2. Bízza meg a Levá Fronta a felállítandó Nemzetiségi Bizottságot azzal, hogy a Levá Fronta sajtójának hasábjain az egyes nemzetiségek teljes szociológiai és szociográfiai viszonyainak ismertetését és analízisét fejtse ki.

3. Határozza el a Levá Fronta, hogy a nemzeti kérdés marx-leninista megoldásának, a SSSR nemzetiségi viszonyainak ismertetését a rendelkezésére álló intellektuális területeken propagálja, s így a proletariátus harcába bekapcsolja a nemzeti önrendelkezésért vívott harcot.

4. Határozza el a Levá Fronta, hogy a szocializmus taktikájának megfelelően a felállítandó Állandó Nemzetiségi Bizottság javaslatára mindenkor minden belföldi intellektuális területen támogatja a nemzetiségek napi követeléséért vívott harcot.”

Ezt a javaslatot aztán mégsem terjesztettük elő, Václav Kopecký cseh kommunista képviselő ugyanis olyan lelkesedéssel tolmácsolta a cseh proletariátus szolidaritását az elnyomott kisebbséggel, s annyira természetessé vált a nemzetiségek testvéri összefogása, hogy az előterjesztés fölöslegessé vált.

Ez viszont nem zárta ki, hogy ne legyenek vitáink. Például a magyar szocialista intelligencia szervezése terén előbb érvényesíteni kellett álláspontunkat a prágai Levá Fronta centralizmusával szemben, amit a német Linksfront, a szlovák BIS és a kárpátaljai ukrán POSTUP (Fejlődés, Haladás) mozgalmak támogatásával sikerült elérnünk.

Helyesen állapítja meg tehát Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén című könyvében, hogy a Sarló hatása érezhetővé vált a más nyelvű csehszlovákiai baloldali mozgalmakban is. Zdenék Nejedlý kommunista egyetemi tanárnak s néhány írótársának terve volt a cseh közvélemény állandó informálása a magyar problémákról, a Sarló több tagja pedig vállalta a közvetítést Prága és Budapest haladó kultúrtermékeinek kicserélésében.

VAz 1930. évi kapcsolatainkra a haladó cseh és szlovák mozgalmakkal rámutat Balogh Edgár egyik hozzám írt levele is. Dátumot sokszor nem szokott írni, de a boríték pecsétje 1930. november 22-t mutat. Mivel ezt eredetiben őrzöm, és nagyon jellemzőnek tartom, hogy a teljes pénztelenségben is mennyire sokoldalú volt a sarlós munka, teljes egészében közlöm. Bár nekem, mint a Sarló pozsonyi vezetőjének, előbbi utasításai szerint csak ellenőriznem kellett a munkát, és reprezentálni, fogadni például olyan szellemi kiválóságokat, mint Móricz Zsigmond, Bartók Béla, Dienes László, aztán elintézni a hivatalos ügyeket; elképzelhető, hogy mennyi idő juthatott tanulásra, vagy cikkírásra, miután Edgár utasításait végrehajtottam, mégsem visszakoztam. Hiszen éppen ezért választottak meg vezetőnek. Csak az alábbi levél utasításai végrehajtásának időtartama legyen válasz a Sarlós-irodalom kutatóinak, hogy nevemmel ott miért nem találkoztak.

A levél így hangzik: „Kedves Ernő! Végre van lakásom. Két napja, hogy rendesen lakom. Gyönyörű helyen: a Hradzsin mögött a Daliborka kávéház melletti házban. Morvay Gyuszi már meg is látogatott. Az ablakomból egy távoli erdőt, tornyokat látok. Ha lemegyek a városba, egy kis parkon és egy hegyoldalon megyek végig s rögtön előttem a Hradzsin mögötti őszi park. Most végre tanulni fogok. Sokat. Eddig: leírhatatlan hogyan éltem. Furcsán bántak itt velem: három hetet elvesztettem. Nem produkálhattam. Pénztelenül, lakástalanul lógtam, lézengtem s ha előleget kaptam, hamar elemésztődött, hiszen szállodákban, kávéházakban, büffékben éltem. Neharagudja