Irodalmi Szemle, 1978

1978/6 - MŰHELY - Kendi Mária: A túlzás talapzatán, Nincs semmi baj (versek) - Molnár László: Eszmélet (vers) - Kövesdi Károly: Mint a némafilm (vers)

Kobzás után új kiadás..

K ed les bjjtjrs.ú.

kunondhittat lan ölömmel tölt ti bennünktt. hogy iid;ti zol bet;iil .íz \liö ! ultin■ pohltiji in.igy.tr folyóiratot. mii) Szlounyzkón uttg/clinik. Kimond/’•atatlan oiöi/iiitel tölt el. hogy u; haliul Ml he mellé..! a , ■ tba .\|/. ktk íjUaltui. l», -y alj.hu,i fj. ázott talat .1 lelek nélküli. teheti tie •/. de .inn.il ör/óngóbbeu tomboló k a ['italt ztnus tói. méht élete alatt itt 5zlovén\zk"n. un néztük legjobban oly niagy.'i szóisö hiányát, mely kőiül a magyar munkás «'r kisgazdaifjti tág az életképes fiatal magyar mteHigen. (iától csoportosulna. Az tit. melyre láléptek. betölti ,zt az ü<t.

I Ji ö zó tjük Utatokat, mely légül is a DAV útja is.

.V remél tök. ho^y szoros együtt munkában fogunk ezin az úton /.tiadni.

A :tlében:

dementis V., S : omesk \ /..

t

Pozsony, március 20.

Mit akarunk?

A mai idők kaotikus szélforgatagában kristályosító pont lenni.

A régi rend összeomlása nem csak existenciákat, életeket, munkást, kisgaz dát ránt be a feneketlen gazdasági romlásba, de évszázados évtizedes kulturér- tékek átértékelését, lefokozását, újak építését jelenti.

Mindenki tanácstalan az Hók jelenségeivel szemben — honnan viharzott a társadalomra az új átok, a világháború utáni új megpróbáltatás.

Csak egy emberfajta nem csodálkozik, nem rökönyödik meg, de minden erejét’ összeszedi, hogy a korhadt alkotmányt összeroppantsa, törmelékért eltakarítsa és helyén az új tágas világot megépítse.

A ma embere: ez a proletár.

Csak ő hordozza ma a haladást, legyen az politikai, gazdasági vagy kul turális téren, c;a\ ö lép fel cselekvöen, hogy az idő elgondolt parancsát megvalósítsa.

Fenntartás nélkül állunk a harcos proletár oldala mellé:

Hangunkkal bekiáltunk az ingadozók soraiba, erős hátgerinc mellé rántjuk a habozókat.

Mert a jövő sorsát a habozok, a most két pólus közt támasz nélkül lengök százezrei döntik el.

Mindenki látja:

így nem mehet tovább!

De bizalma, hite, osztályincgg.,#zodé- se a proletár győzelemben meg nincs.

Mert nem látja:

Okot és okozatot.

Mi húzta ki kis- Ra?da~'"äjór földjét, mi vitte el kiskereskedő üzletét, mi törte szét intcllektuel életük üvegburáját.

Mi?

A régi világ. Csak erős kéz támasza hozhatja új életre kisgazdát, kiskereskedőt. hivatalnokot, intellektuellt mai élet nélküli‘éle- fecskéjéből.

Ezért:

Minden tudásunkat, hangunkat, erőnket:

Tudatosítsuk a mát, mozgósít s u k naper

m.

Az Üt első számának címlapja (19311

Kultúrpolitikai

folyóirat.

Szerkeszti: Fábry Zoltán.

az út