Irodalmi Szemle, 1978

1978/5 - FIGYELŐ - Fogarassy László: Károlyi Mihály: Hit, illúziók nélkül

És Gulyás József — a kötet verseit elolvasva látjuk — egyre többször válogatja át lírájának építő elemeit, cserélgeti, tartósabb, finomabb anyagokat választ. Felismerte lakásának, a versnek méreteit:

Szűk hely, szűk bizony. Hiába, ki kell bírni, ha már nem lettem regényvagy novellaíró legalább,

hogy nagyobbra tervezhetném, kényelmesebbre, nem kéne benne megnyomorodni.

És mindig kimarad valami fontos apróság, talán a legfontosabb. (Lakásod ez)

A tenger küszöbén versei, tartalmi negatívumok ellenére is, nem egy eredeti, tiszta természetű szóképpel gazdagítják a Gulyás-lírát. A kötetet záró négy, hosszabb költeményben találjuk őket leginkább. Az érzelmek spontán feltörése már megfontoltabb, de nem erőltetett felépítésű szóképekben ölt formát:

És elvonul az évszak a barackosokban, kifejti szárnyát a magnak, ahogy a napok szeme zavarosodik, ülök a Mária-arcú tájban, mint régen, mielőtt beleléptem a folyóba,

ős könyv lapjai közt, benned és magamban, iszapos tagjaimban. (Hinga)

A magány, a fájdalom és a csend tömörebb, szemérmesebb kifejezési módot kíván a költőtől. Gulyás József ezzel a kötetével sem érkezett el a maga és az olvasó által elvárt szinthez. De nagyon bízunk benne, mert így vallja ő is: „csak növesztem, növesztem szárnyamat...” (Fórum Könyvkiadó, 1977)

Karsay Katalin

Károlyi Mihály: Hit, illúziók nélkül

Régi adósságot törlesztett a magyar könyvkiadás Károlyi Mihály „Faith without Illusion” című emlékiratai fordításának közzétételével. A könyv a Magvető „Tények és tanúk” sorozatában jelent meg olyan érdekes művek után, mint Talpassy Tibor „Betöltötte hivatását”, Germanus Gyula „Kelet varázsa” és Duczynska Ilona „Bécs — 1934 — Schutzbund.”

Az angol kiadást 1956-ban Jonathan Cape-nél jelentette meg Londonban. Károlyi Mihály magyar nyelvű kéziratát felesége, született Andrássy Katinka fordította angolra, legelsőnek pedig Bertrand Russel ismertette a Sunday Times-ben. Károlyi Mihály már nem érte meg könyve megjelenését. Az emlékirat 1958-ban olaszul is megjelent, állítólag elég gyatra fordításban, ugyanakkor Jugoszláviában magyarul is meg kellett volna jelennie, ez azonban nem történt meg, sőt a magyar fordítás kézirata is elkallódott. A mostani magyar nyelvű budapesti kiadás fordítójaként Litván György szerepel, ami azt jelenti, hogy Károlyi Mihály eredeti jegyzetei vagy elkallódtak, vagy nem öntötte őket irodalmi formába. Ez a szöveg angol nyelvű fordításakor-szerkesztésekor történhetett meg; Károlyi Mihály özvegye tehát társszerzőnek tekinthető. (Ö maga is megírta