Irodalmi Szemle, 1978
1978/3 - FÓRUM - Tomis, Karol: A szlovákiai magyar irodalomtudomány 1948 februárjától napjainkig
A SZLOVÁKIAI MAGYAR IRODALOMTUDOMÁNY FOGALMA ÉS NÉHÁNY JELLEGZETES VONÁSA Mielőtt a történelmi áttekintéshez fognánk, kísérletet teszünk a szlovákiai magyar irodalomtudomány fogalmának tisztázására és néhány jellegzetes vonásának meghatározására. A szlovákiai magyar irodalomtudomány fogalma alatt a Szlovákia területén élő és alkotó magyar nemzetiségű szerzők irodalomelméleti, irodalomtörténeti és irodalom- kritikai munkásságát értjük. Nem foglalja magában a szlovák és cseh hungaristák műveit akkor sem, ha magyar nyelven Jelentek meg, sem pedig a helyi magyar sajtóban vagy kiadónál megjelent magyarországi, jugoszláviai vagy romániai szerzők írásait, könyveit (akkor sem, ha a csehszlovákiai magyar irodalommal foglalkoznak). A csehszlovákiai magyar irodalomtudomány egyik alapvető vonása, ami meghatározza specifikus jellegét, kettős kötésében rejlik. Egyrészt — mint a magyar nemzetiség irodalmi kultúrájának része — elsősorban nyelvével, majd kultúrhagyományaival és jelenlegi szellemi kontaktusaival is kapcsolatban áll az összmagyar kultúrával és irodalommal. Másrészt alkotóik polgári és társadalmi hovatartozása, szervezeti és szellemi beágyazottsága révén szerves része Csehszlovákia társadalmi struktúrájának, kulturális felépítményének. Ez a kettős kötés a különböző történelmi időszakokban vagy helyzetekben különböző hatással volt a csehszlovákiai magyar kultúra, irodalom és irodalomtudomány eszmei tartalmára és szellemi beállítottságára. A Csehszlovák Köztársaság és az ún. Szlovák Állam idejében a magyar kisebbség önvédelmi magatartását fejezte ki a többségi nemzetekkel illetve nemzettel szemben, szította az „anyanemzethez” való együvétartozás szellemét, ápolta a kisebbségi népközösség iránti kötelességtudatot. A nemzetiségi kérdés megoldása a marxista-leninista világnézet szellemében mind az irodalomtudományban, mind életünk egyéb területein 1948 februárja után felszámolta az ellentétek vagy antagonisztikus ellentmondások keletkezésének okait, melyek a múltban a nemzetiségi kultúra kettős kötéséből eredteik. Ez a kettős kötés másképpen hat két szocialista nemzet testvéri együttélése körülményei között. A fejlett szocialista társadalom építésének folyamatában dominálóvá és meghatározóvá váltak az integrálódás felé irányuló tendenciák a kultúrában és társadalmi életünkben is. Az egymástól átvett megkülönböztető vonásokkal és elemekkel kölcsönösen gazdagul a kultúra. A csehszlovákiai magyar nemzetiségi kultúra másik jellegzetes vonása abban nyilvánul meg, hogy több mint félévszázados múltja folyamán megteremtette saját hazai hagyományait, amelyek aktívan és viszonylag önálló elemként hatnak hagyományrendszerében, magukba foglalván a nemzetiségi kultúra kettős kötéséből merített tapasztalatokat is. A jelenkori szlovákiai magyar irodalomtudomány haladó és szocialista hagyományai a század húszas és harmincas éveibe nyúlnak vissza. A polgári köztársaságban egész sor magyar publicista és irodalomkritikus tevékenykedett. Egy részük a Magyar Tanács- köztársaság bukása után keresett itt rövidebb-hosszabb időre menedéket (például Kassák Lajos, Sas Andor), mások munkássága a kor haladó eszméinek hatása alatt bontakozott ki (például Fábry Zoltán, Szalatnai Rezső). írásaikban nemcsak a csehszlovákiai magyar irodalom problémáival és eredményeivel foglalkoztak, de szóltak a helybeli nemzeti és a nemzetiségi irodalmakhoz való viszonyáról, valamint a magyarországi magyar irodalomhoz fűződő kapcsolatairól is. Mint a két háború közötti időszakból származó hagyomány elemét kell tehát számon tartani a jugoszláviai és romániai magyarság irodalma iránti érdeklődést, a kölcsönös kulturális és irodalmi információcsűrét, az együvétartozás tudatát. Az együvétartozás tudatának másik vonatkozása a szlovák és cseh irodalomhoz való tudatos és aktív viszony volt, programszerű vállalása a közvetítő (híd) szerepének az eszmék és kulturális értékek kölcsönös cseréjének elősegítésében a cseh, szlovák és a magyar irodalom között. A kisebbségi magyar kultúra politikailag, ideológiailag és világnézetileg differenciált területén a fejlődés távlatai szempontjából rendkívül fontos szerepet töltöttek be a baloldali beállítottságú irodalmárok és kritikusok, főleg a kommunisták. Tevékenységül; — amely szerves része volt a polgári Csehszlovák Köztársaságban és a fasiszta Szlovák Államban élő nemzetek és nemzetiségek haladó mozgalmának — a jelenkori csehszlo
