Irodalmi Szemle, 1978
1978/2 - NAPLÓ - Mészáros László: A női lélek kutatója
A női lélek kutatója ORDÖDY KATALIN HATVANÉVES A szülői házból hozta magával az irodalom iránti fogékonyságot, a művészetek szere- tetét. Kisiskolás korában családi újságot ír, szerkeszt, illusztrál és árusít a ház vendégeinek. Diákkorának világfájdalmas versei bizonyára belekerültek osztálytársai emlékkönyveibe is, dalszövegét az iskolai kórus adta elő az érettségi napjaiban. A nyári vakáció idején valóságos kis szabadegyetem verődött össze a Garam partján és az itteni szenvedélyes viták tágították látóhatárát az irodalom és a filozófia felé. Az ötvenes évek elején versekkel, karcolatokkal, mesékkel, recenziókkal jelentkezik. Egy ideig maga is költőnek vélte magát. A kor bélyege természetesen sok akkori művén megtalálható. Érdekes, hogy már az egyik korai versében felvillan az a szemlélet, amely későbbi regényeinek tudatáramlásos, filmszerű szerkesztésmódját jellemzi' „Pár perce hogy a színházból jöttem / és fél-szívvel még mindig ott vagyok”. Az ötvenes évek végén és a hatvanas évek elején áttér az epikára, regényírásra. A műfajvál tást szerencsésnek mondhatjuk, nemzedéki, családi és üzemi tematikájú regényekkel segítette elő a csehszlovákiai magyar epika minőségi változását (Megtalált élet, Nemzedékek, Dunáról fúj a szél). A Nemzedékek című regényét Fábry Zoltán is „figyelmet érdemlő és elismerést követelő” műnek tartotta. írói munkásságában Az idegen című regénye új hangvételű alkotás. A szerteágazó és színes cselekménysorozat mögött ugyanis egy asszonyi lélek fejlődéstörténete húzódik meg. A regény — mint pszichológiai regény — nem mentes ugyan bizonyos hibáktól, de hőse, Gigi, a magára találó asszony, belopja magát az olvasó szívébe és emlékezetébe. Egyrészt azért, mert Gigi életsorsa és hétköznapjai hátterében a saját valóságunkra ismerünk, másrészt pedig azért, mert az öntudatra ébredő, az önállósuló Gigi története a megváltoztatható élet lehetőségét példázza és sugalmazza. További regényeiben Ordódy Katalin Az idegenben megkezdett úton haladt tovább. Művei: jelentések a női lélekről. Gigi után így született meg Luci (A keskenyebb út), Judit (Kiküldetés) és Kathy (Kíváncsiság). Négy aszony, négy sors — avagy négy változat az asszonyi sorsra. Gigi az öntudatra ébredő asszonyt jelképezi, Luci története pedig egy közösségi -tudatra ébredő asszony kálváriáját és lelki válságát eleveníti föl. így folytatódik Gigi Luciban. Lényeges közös tulajdonságuk a hűség. Gigi kalandját nem minősíthetjük hűtlenségnek, hisz az idegen férfi csak a katalizátor szerepét töltötte be. A megváltozott, az újjászületett Gigi maradt, vállalta a közös sorsot. Luci pedig rádöbben, hogy „a társadalmi pozíció és a férfi emberi értéke nem áll mindig egyenes arányban egymással” — és ugyancsak a férje melletti közös utat választotta. Judit történetében már az egész szülőföldhöz való hűség és hűtlenség problémáját villantja fel az író. Bár a lelki szonda mélységét ebben a regényben nem érezzük eléggé mélynek, Judit választása törvényszerű: a szeretett férfiról is lemondva visszatér oda, ahol nem szeretővé és szakácsnővé degradálva, hanem öntudatos és integráns lényként állhat az emberek előtt. így folytatódik Gigi és Luci Juditban. Kéziratban lévő, Kíváncsiság című tudományos-fantasztikus regényében — melyeit talán inkább psycho-fiction-nek nevezhetnénk — Ordódy újabb döntési helyzet elé állítja asszonymodelljét, Kathyt. A huszonharmadik század asszonya az igazi érzelmekkel telített, szinte még ősemberi minőségű életet választja a pszichoregulációs, libido-
