Irodalmi Szemle, 1978
1978/10 - ÉLŐ MÚLT - Vígh Károly: Simándy Pál (1891—1978)
A közéletnek szánt első losonci írásai 1921-ben és 1922-ben az egyik helybeli hetilapban, a Magyar Közlönyben jelennek meg. Témái: demokrácia, humanizmus, lelkiismereti szabadság. Bontakozó újságírói tevékenységével kapcsolatban önkritikusan jegyzi meg visszaemlékezéseiben: „Csak a stílus árulkodik még mindig „papi” múltamról: igéim bővek, zengők, nagyok.” Simándyt szintetizáló hajlama, valamint a kisebbségi helyzet reális felmérése arra ösztönzi, hogy elsősorban barátjával, Komlós Aladárral szabadegyetemet szervezzen, összeállítva az előadásokat, a helyi lapokban imigyen hirdetik meg vállalkozásukat: „Szabadegyetemünk különböző világnézetű emberek alkalmi csoportosulása, a modern tudomány és művészet igazságainak és szépségeinek népszerűsítésére.” Komlós Aladár a kortárs magyar irodalomról beszél, Bardlik tanár a múlt század jeles szlovák íróiról rajzol portrékat, Magyar Emil Bergsonnal és Spenglerrel kapcsolatban néhány filozófiai kérdést vet fel, Dr. Tótisz Béla, a neves sexuálpszichológus a mélylélektan problémáiba nyújt betekintést, Simándy Pál a szociális keresztyénség, a modern etika és a magyar kálvinizmus kérdéseit boncolgatja, stb. Az előadásokat művészi műsorok is kísérték, később világhírűvé vált művészek (Roth Ferenc, Bokor Margit, stb.) felléptével. Országos visszhangja támadt Símándyék szabadegyetemének. Gömöri Jenő a „Tűz” című folyóiratban így írt erről a kezdeményezésről: „Igen nagy jelentőséget tulajdonítunk ennek a szabadegyetemnek. Eltekintve at'tól, hogy sohasem hívódott még életre és sohasem folyt Szlovenszkó egyetlen városában sem ilyen arányú és ilyen nívójú kultúrmunka — első jelentkezése ez a széthúzó és kultúrában is százfelé bomlott szlovenszkói magyarság összefogásának.”4 A szabadegyetem, s főleg a Losonczy Schweitzer Oszkár hegedűművész által szervezett, magasszínvonalú hangversenyek, valamint a vasárnaponként rendezett, nyilvános matinék meleg fogadtatásra találnak a városban. Simándy írja erről a kulturális életről: „A szabadegyetemen kívül ezek a rendezések is nagyban hozzájárultak a város szellemi életének felpezsdítéséhez. Rövidesen olyan élénk és színvonalas kultúrális életet sikerült megteremtenünk Losoncon, amelyhez hasonlót akkoriban csakugyan nem tudott felmutatni egyetlen szlovenszkói város magyarsága sem.” Simándynak Komlóssal együtt még volt egy országos jelentőségű kísérlete: a kisebbségi írói front megszervezése. Már 1922-ben felvetődött köztük ez a gondolat, amit két okból tartottak fontosnak. A csehszlovákiai magyar kisebbség szempontjából úgy vélték, hogy úrrá kell lenni a szervezetlenségen, az atomizált, letargikus állapoton és kísérletet kell tenni a világnézeti ellentétek áthidalására. A másik szempont, ami elhatározásukra hatott, hogy a szlovenszkói magyar irodalmi életben felütötte fejét a dilettantizmus és úgy gondolták; harcot kell hirdetni ennek elburjánzása ellen. összeállították a szlovenszkói írók névsorát, akiket alkalmasnak ítéltek arra, hogy tagjai legyenek az egységes írói frontnak. Bevonták az akcióba Komlós losonci osztálytársát, Darvas Jánost is (Darvas Iván Kossuth-díjas színművész édesapját!], aki akkor Bején nevelősködött a Szent-Iványi családnál. A tekintélyes nemzetipárti politikusnak olyan híre volt, hogy támogatja a szlovenszkói magyar értelmiségi fiatalok kezdeményezéseit. Mint ismeretes: a Sarló első lépéseit is segítette. Darvas kísérlete, hogy megnyerje Szent-Iványit az akció támogatására, azonban nem járt sikerrel. Csupán annyit tudott elérni, hogy amikor felkerült Prágába és ott a Prágai Magyar Hírlap munkatársa lett, a lap 1922. évi karácsonyi számában leközöltetett egy felhívást a „szlovenszkói és ruszinszkói magyar írókhoz” egy Madách-Szövetség megalakítása érdekében. Ez a kezdeményezés azonban elriasztotta a baloldali magyar írókat az ügytől és a szándék kudarcba fúlt. Ha országosan nem is lehetett megvalósítani a magyar írók egységes szervezetét Csehszlovákiában, Losoncon Simándy vezetésével és szervezésével megalakult a helyi írói kör. Komlós, Győry, Darkó és Simándy voltak ennek alapító tagjai. Velük együtt szervezte meg Simándy — a vendég Mécs László fellépésével — a losonci Vigadó zsúfolásig megtelt nagytermében a helybeli írók bemutatkozását egy irodalmi est keretében. E nagysikerű rendezvény vetette meg az alapjait 1923-ban a Madách Kör megalakulásának, amelynek eszméit, az „újarcú magyarok” állásfoglalásait a kultúra, a kisebbségi magyarság vonatkozásában Győry és Darkó a Losonci Hírlap munkatársaiként népszerűsítették. Bár a Kör a reakciós jobboldal fellépése miatt csupán alig egy esztendeig működhetett, szellemi hatása tovább élt és Győry Dezső révén Prágába is eljutott, megtermékenyítve Balogh Edgáréknak a sarló mozgalom megindítására irányult erőfe-