Irodalmi Szemle, 1977

1977/10 - ÉLŐ MÚLT - Bél Mátyás: Zemplén megye leírása

a szegénykék a halászat keresetéből segítik ki magukat. Máskülönben ezen az elrejtett és boldogtalan helyen ők boldognak érzik magukat, mert itt, távol az emberek társaságától, a katonaság gyakori átvonulásaival nem igen terhelik meg őket. Ennek ellenére a közterhek még ezeken az elrejtett búvóhelyeken is rájuk találnak. Ezek is valamennyien magyarok. Kultúrájuk éppen olyan, mint a Czigándiaké. Szakállukat szabadon növesztik, magaviseletük lehangolt, félénk lelkületűek, életmódjuk elhanyagolt és egyszerű. Bort és pálinkát nem fogyasztanak. Szomjukat kizárólag a Tisza vizével oltják. Ha a helyzet úgy hozza, egy csekélyke szeszt, közönséges nevén pálinkát használnak. Kenyerük sem olyan jeles mint általában a magyaroké, habár gyakran élnek búzából sült kenyérrel. Földesuruk részint a Kamara, részint a Péterházyak örökségének átháramlása folytán a Sennyei család.

JEGYZETEK

* A római szám a megyeleírás osztályát, az arab szám azon belül a helység sorszámát jelöli. Például Zétény várának leírását a IV. Osztályban, Bodrogköz falvainak sorában a 21. cím alatt találjuk meg.

1. Lelesz — Csehszlovákia, Terebesi j. — Magyar és szlovák (1927: Leles) neve csupán írásmódban tér el.

2. II. András 1214. évi kiváltságlevelének szövege szerint II. Béla Boleszló váci püspök keresztapja volt: (Lelesz) „sibi a secundo rege Bela filio Almi collatum, quando eum de sacro fonté baptismatis elevait” (donatum). Marsina: CDS1. I. 145.24

3. A Jeruzsáleminek nevezett II. András (1196/97 — 1235] felesége a Bánk bán féle összesküvésben 1213. szept. 13-án megölt Gertrud királyné volt. Boleszló feltehetően 1170—1190 közt alapította a monostort. A prépostság 1214. évi új, II. András féle adománylevele azt állítja, hogy a monostor III. Béla alatt épült, a kegyuraságra vonatkozó 1252. évi, IV. Béla által kiadott oklevél viszont II. András idején alapltott- nak mondja. (Vö.: Marsina CDS1. I. 1453—4, és Szentpétery: Krit. jegyz. I. 980.)

4. Az adományozás 1213 szeptembere és 1235 közé tehető.

5. A megerősítések dátumai: N. Lajos háromszor 1342. okt. 1., 1362 és 1364. jún. 20. — Károly Róbert 1334. május 22. — Erzsébet 1334.. május 23. — Zsigmond 1406. Szentpétery Krit. jegyz. I. 295 után.

6. Pálóczy Domonkos, azaz II. Domonkos leleszi prépost 1378—1403. — Bacmund: Monasticon Praemonstratense I. 451. a továbbiakban Bacmund: I.

7. Helyesen: tartományi káptalant, összehívására 1378—89 között kerülhetett sor, VI. Orbán pápa uralkodása idején.

8.Csicsery Miklós, azaz II. Miklós prépost (1405—1441) — Bacmund: I. 451.

9. Illés nevű prépostja kétszer volt Lelesznek. Az első 1355-ben szerepel, a második 1521—25 között. Ez az utóbbi lehetett Buttkai. Bacmund: I. 451. Ekkor azonban II. Lajos volt a király.

9a. Pécsi János, azaz V. János prépost (1526—47). — Bacmund: I. 451.

10. A két király: Szapolyai János és I. Ferdinánd közt 1527-től 1538-ig a nagyváradi békekötésig tartottak a viszályok. A leleszi Konvent Szapolyai párti volt.

11. A petrínusok a „Páspisták” szinonimája. Mindkét fogalom alatt Szent Péter utódai, a római pápák hűségében megmaradt világi papokat kell értenünk.

12. Benkovics Ágoston (1632—1702) 1682-től volt váradi püspök. A Thököly-féle háborúk miatt püspökségét csupán 1691-ben foglalhatta el.

13. A Királyhelmeci Uradalmat II. Rákóczi Ferenctől Schöllingen Ferenc pernecl apát 1697-ben vásárolta meg 18.000 forintért és 100 aranyért. A vásárlást I. Lipőt 1697. jún. 12-én kiváltságlevéllel erősítette meg. Ferenc premontrei prépost ugyanis Lipó- tot háborúiban 230.000 forinttal támogatta. Vö.: Danielik János: A prémontrélek. Eger, 1966. 309, 349—50. A Királyhelmeci Uradalom megvásárlására már 1691 előtt került sor. Vö.: a 39. és 12. jegyzettel.

14. ti. a prémontréiek kezében.

15. Nagykapos néven 1913-ban egyesítették a két falut — Csehszlovákia, Terebesi j. — 1920: Veiké Kapušany.