Irodalmi Szemle, 1977

1977/9 - ÉLŐ MÚLT - Szuchy M. Emil: Szobrok és Ady-portrék Bokros Birman Dezső művészetében

Képzőművészek Csoportjával, ennek szervezésében több kiállításon szerepelt. Néhány akkor készült szobra: a Teremtés, a Köszöntő, Madame Sans Gene, M. Jouvet és Schreiber Hugó portréja és a Napbanéző bányász. A szobrász 1939-ben ismét Olaszországba utazik. Onnan visszatérve készíti el ismert Önportréját. 1941-ben a Kubikusok, a Tékozló fiú megtérése és a Világ proletárjai egyesüljetek című plakettjét állította ki. 1942-ben részt vett a Szocialista Képzőművészek Csoportja által szervezett tárlatokon. Itt mutatta be domborművét a Független Magyarországért címűt és József Attila portréját. 1943-ban a Tamás Galériában állította ki az Aszfaltozót. 1944-ben a Rokkant katonát mintázta meg. Közben munkaszolgálatra rendelték be. Itt súlyosan megbetegedett és leszerelték. 1945-ben a Szocialista és Munkás Képzőművészek tavaszi tárlatán ismét kiállíthatta műveit. Szeptemberben idegösszeroppanással kórházba került. 1945 és 1947 között az Európai Iskola Csoportjának volt tagja. 1946-ban készítette el a Duna- völgyi népek kórusa című domborművét, a Dózsa György-szobrot és Gáspár Endre portréját. 1948-ban Genfben, majd Párizsban volt tárlata. Ekkor állították fel szobrát, a Vasmunkást a SZOT Székháza előtt. Megkapta a Pro Arte érmet. 1949-ben Kossuth- díjjal tüntették ki és kiadták önéletrajzának újabb változatát. 1954-ben kiállítása nyílt a Fővárosi Képtárban. Ojabb Önportré ja készült, ekkor mintázta meg a Mednyánszky és a Halász fiú című alkotását. 1957-ben fejezte be a Munkásfiú, a Vetkőző nő és a De- moszténesz című szobrait, s kiállítása nyílt a Műcsarnokban. 1960-ban újabb művei születnek: Bartók Béla, a Meditáló és a Kötényes lány. 1962-ben készült a Szputnyiknéző című kompozíciója, majd 1964-ben az Álló férfi és a Kontyos női fej című alkotása.

„Nem dolgozom elég sokat, de eleget ahhoz, hogy kitöltsem az életemet” — mondot ta egy alkalommal Bokros Birman. Szerény, de tartalmas nyilatkozat. Pályájának kibontakozása során mindinkább kitűnik, hogy szobrászaté sosem volt zárt szakmai ügy csupán, hanem közérdeket érintő tevékenység is, általános kérdéseket megfogalmazó.

Mátray Lajos és Maróti Géza tanítványa volt, de jó ismerője a kortárs francia és német plasztikai művészetnek is. Főleg portrészobrokat és kisplasztikát alkotott. Expresszionista művészete a két háború közötti téma, tartalom és forma tekintetében egyaránt szembeállást jelentett az akkori hivatalos művészi irányzattal. Életének 75. évében villamosszerencsétilenség következtében halt n.eg. Az idén lett volna 88 éves.

Bokros Birman Dezső: Világ proletárjai, egyesüljetek!