Irodalmi Szemle, 1977
1977/8 - NAPLÓ - Zsilka Tibor: A szlovák irodalom fordításának poétikai kérdései
„beszédütemet” is, vagyis a társalgási stílusra jellemző dinamizmust. Erről tanúskodik az a részlet is, amelyben a két főszereplő, Marina és Zsorzsík összeismerke- déséről van szó: — Marina, Marina, Marina — dúdolta a fiú. — A csókodra szomjazom én. — Felállt és szertartásosan meghajolt: — Zsorzs vagyok. A haveraimnak. — Leült, savanyú bort töltött a poharakba, fehér fogát villogtatva nevetett. — Másoknak közönséges Gyuro. Szlovák volt az édesanyám. A Gyárépítő Vállalatnál gürizek. Láttam ma reggel a tejcsarnok előtt. — Istenem — mondta ő és igazán megijedt. — Nagyon kócos voltam. — Ragyogott, mint a harmatos hajnal — mondta a fiú és nevetett. — Kinevet. — Becsszó, — mondta a fiú. — Maga szoborszép. — Mi az. — Valahol olvastam. Mondani szokták. Hat az érzelmekre. Nadja végre bepúderozta orrát és csúnyán nézett a fiúra. — Lépjen le, kisfiú — mondta ellenségesen. — Sok van a füle mögött. Mármost össze lehet vetni az expresszi, vitás szempontjából különösen hatásos (releváns) stiláris eszközöket, s azon nyomban kiderül, hogy a műfordító még a szavak és szókapcsolatok hangulati intenzitását is vissza tudja adni, bár olykor másmás stíluseszközökhöz folyamodva. íme, az összevetés: božsky sladké (erősítés) — a csókodra szomjazom én [slágerből kiragadott részlet, amire a ritmikus tagolódás is utal: 4 — 4) kamoš (szleng) — haver (szleng) slovenská ma mati mala (archaizmus) — szlovák volt az édesanyám (hiányzik a megfelelő expresszivitás) makám (szleng) — gürizek (szleng) jagavá ako svieže ráno (erősen expresszív hasonlat) — ragyogott, mint a harmatos hajnal (stilisztikailag adekvát hasonlat) érenvort (idegen kifejezés) — becsszó [expresszív töltésű szórövidítés) sosne krásna (erősítés) — szoborszép [túlzás) chlapček by mohol odpálií (szubstandard, expresszív) — lépjen le, kisfiú [szubstandard, expresszív felszólítás) poriadne prešibaný (expresszív, beszélt nyelvi kifejezés) — sok van a füle mögött (a társalgási stílusban előforduló szólás, expresszív) Az összehasonlításból egyértelműen kiviláglik, hogy a műfordító nem fordít szó szerint, de meg tudja találni a stilisztikailag releváns kifejezést. A magyar szövegben így csak a „slovenská ma mati mala” megfelelője nem azonos stilisztikailag, mert hiányzik itt a kellő expresszivitás. Ez az egyedüli eset, amikor a műfordító csak az eredeti kifejezések értelmét ültette át, s nem vette figyelembe az értelmi szinthez tapadó stilisztikumot. A többi változtatást a magyar nyelv eltérő volta, sajátos kifejezőeszközei és frazeológiája okozta, ám ezek a változtatások nyelviek, nem pedig stilisztikai vonatkozásúak. A szavak, kifejezések stilisztikuma mind a szlovák, mind a magyar szövegben azonos,, adekvát. FELHASZNÁLT KÖNYVEK JEGYZÉKE Ján Botto: Smrt Jánošíkova. Bratislava,. Tatran 1973. Ján Botto: Jánošík halála. Bratislava, Madách 1973. Ford. Farkas Jenő. P. O. Hviezdoslav: Krvavé sonety. Martin 1952. P. O. Hviezdoslav: Véres szonettek. Bratislava, Madách 1975. Ford. Rácz Olivér. Rudolf Jašík: Na brehu priezračnej rieky.. Bratislava, Smená 1962. Rudolf Jašík: A kristályvizű folyó partján. Bratislava, Tatran 1966. Ford. Koncsol László. Martin Kukučín: Dom v stráni. Bratislava, SVKL 1961. Martin Kukučín: Ház a hegyoldalban. Bratislava, Madách 1973. Ford. Hubik István. Vladimír Mináč: Nikdy nie si sama. Bratislava, Tatran 1966. Vladimír Mináč: Sohasem vagy egyedül. Bratislava, SVKL 1964. Ford. Tóth Tibor. Andrej Sládkovič: Marína. Bratislava 1953. Andrej Sládkovič: Marína. Bratislava, Madách 1974. Ford. Farkas Jenő. Zsilka Tibor