Irodalmi Szemle, 1977

1977/7 - NAPLÓ - Mészáros László: A tények embere

sorsa, Harmadik nemzedék) kritikai értékelésével foglalkozik. Irodalmunk első korszakának egyéniségeiről készült arcképvázlatai a fölfedezés erejével hatnak. Jelenkori irodalmunkról és alkotóinkról szóló megállapításai általában találóak, bár kritikái gyakran nem eléggé komplexek és sok helyen túlságosan szárazon tényszerűek. Ezzel kapcsolatban jogosnak érezzük Révész Bertalan megállapítását: „Gyakran megelégszik a tények puszta deklarálásával, felvázolásával, minden motiválás és árnyalás nélkül, ahelyett hogy a kutatás és feldolgozás nehézségeit, egyszóval a megoldásra váró feladatok szerteágazó sokrétűségét a maga problemati- kusságában nyíltan és ösztönzően felvetette volna. Hiányoljuk azt is, hogy Csanda a szlovákiai magyar irodalmat szinte kizárólagosan önmagában szemléli; csak igen ritkán utal magyar, szlovák, cseh irodalmi párhuzamokra, kölcsönhatásokra'’ (Mű és érték).

Részt vállalt a tanszék első kollektív munkájából, a most befejezett Irodalmi hagyományaink lexikona 1918-ig összeállításából. A tanszéken jelenleg a csehszlovákiai magyar irodalom 1918-tól napjainkig terjedő szakaszának lexikonszerű feldolgozásán fáradoznak. Csanda Sándort jubileuma alkotó ereje teljében találta.

Érdeklődéssel várjuk Szülőföld és irodalom címen nyomdában lévő legújabb kötetének megjelenését. Életműve kiépítéséhez, valamint kiigazításához és lekerekíté- séhez pedig további jó erőt és egészséget, sok alkotóképességet kívánunk.

Mészáros László

Bácskái Béla rajza