Irodalmi Szemle, 1977
1977/7 - Batta György: Színek Fábry Zoltán portréjához I. Rész
BATTA GYÖRGY Izgalmas munka a legjelesebb csehszlovákiai magyar író élettörténetét kutatni. Hadtörténetet olvasni, kortársaival beszélgetni, leveleit tanulmányozni, gondozóinak visszaemlékezéseit végighallgatni, régi irodalmi estek szervezőivel eszmét cserélni. Ezekből a kis tükrökből visszanéz talán maga a tanulmányozott egyéniség, az antifasiszta Író. Kis portré-könyvem a valóság és képzelet ötvözete. Első része afféle világkép, hogy megértsük, miért hadakozott „fegyver s vitéz ellen” Fábry, miért figyelmeztetett minduntalan a háborús veszélyre. A párizsi diáklánnyal folytatott beszélgetés elképzelt dialógus; de akár meg is valósulhatott volna. A „mozaikok” visszaemlékezések, vallomások, róla szóló jellegzetességek és két levél (az egyiket ő maga irta, a másikat ő kapta) montázsa. A „műhely” az író legszűkebb környezetét kívánja felvillantani. I. AZ ÜTÖKÖTÖL A PUSZTÍTÓ MŰHOLDIG Fábry Zoltán 1897-ben született. Hat évvel később levegőbe emelkedik a Wright-fivérek repülőgépe és nem egészer egy percet tölt a levegőben. 1909-ben Blériot már átrepüli a La Manche csatornát. 1914-ben kitör az első világháború. Az emberi történelemmel egyidős a fegyverek használata. Eleinte a kezdetleges szer számok maguk szolgáltak fegyver gyanánt, csak később idomultak át a célnak meg felelő alakban harci eszközökké. A legrégibb fegyvernek a marokba fogott ütőkövet tekinthetjük. A fegyverek részben támadásra, részben védekezésre szolgáltak. Támadófegyverek: 1. Ütőfegyverek (bunkó, buzogány, csatacsillag, csákány, fokos, bárd stb.) 2. Szálfegyverek (tőr, kard, pallos, szablya stb.) 3. Rúdfegyverek (lándzsa, nyárs, dzsida, dárda, runka stb.) 4. Távolba ható fegyverek (parittya, Ij, tüzifegyverek). A védőfegyverek nemei: pajzs, sisak, vért, páncélok. A védőfegyverzet fejlődése legmagasabb fokát a tizenhatodik században érte el. Mivel azonban azt tapasztalták, hog/ a tüzifegyverek ellen a legjobb páncél sem nyújt kellő védelmet, gyors ütemben tették mind egyszerűbbé a katona védőfegyverzetét. A hadászati forradalom a puskapor feltalálásával kezdődik; utána felhasználják az olajat, a repülőgépet, a rakétát, a kémiai és biológiai fegyvereket. A technológiát elsősorban a pusztítás szolgálatába állítják, úgy mint Galilei idejében, aki, miután a velencei admirálisnak bemutatta új műszerét, a következő kijelentést hallhatta: „Nagyszerű, így én előbb látom meg az ellenséges hajóhadat, mint az ellenséges hajók az én flottámat!” 1914-ben a stószi Fábry Zoltán is berukkol. „Együtt vonultunk be, énekelve, Zolival, de a kiábrándulás annál nagyobb volt. A harmincnégyes ezredhez kerültünk, engem a szemem miatt később őrszolgálatba tettek.” 1917 június huszonhetedikén Fábry Zoltán zászlós (harmincnegyedik gyalogezred, tizenkettedik század, F. Post 644) egy rózsaszínű tábori levelezőlapot küld Komporday Mádikának és ezt írja: „Kedves Mádika! Hallom, hogy Miskolczon — azaz pardon Diósgyőrön jól mulatott, de közben — nem tudom már hányszázadszor ismét nem jutott Színek Fábry Zoltán portréjához
