Irodalmi Szemle, 1977
1977/6 - FIGYELŐ - Mészáros László: Nincs visszaút
Nincs visszaút Tóth Benedek azonos című regényének problémaköreiről 1. Tóth Benedek műve sikerkönyv: a Szépirodalmi Könyvkiadó kisregény-pályázatán első díjat nyert és hamarosan a tv is bemutatta a Nyitott könyv sorozatban. A szerző ötvenen felüli újságíró, akinek ez az első szépirodalmi alkotása. Szinte önkénytelenül jönnek hát a kérdéssek, hogy ki is ez az ember és miért olyan átütő sikerű a műve? A sokgyermekes parasztcsaládból származó író huszonegy éves koráig falun élt. Majd jogot tanult a fővárosban és a felszabadulás után pedig részt vett a földosztásban. Újságírói pályafutását a Szabad Szónál kezdte, tizennyolc éve a Népszabadságba ír. Kitűnő ismerője a magyar falunak. A könyv füljegyzetén így vall erről: „Nem vezetek listát arról, hogy a felszabadulás óta hány száz magyar faluban jártam, és hány ezer emberrel ismerkedtem meg. Ennyi év alatt azonban sok mindent tapasztaltam, számtalan falu és szövetkezeti közösség életével foglalkoztam. Tanúja voltm emberi felemelkedéseknek és bukásoknak. Nem hunytam be a szemem, bármit is láttam”. 2. Az ars poeticaként ható vallomás utolsó mondata már a regény főhősét is jellemzi. Sziki László, a kistari szövetkezet fiatal elnöke sem akarja behunyni a szemét a meglátott visszaélések és túlkapások előtt. Ismeri az erőviszonyokat, de mégis a szemébe vágja Váradi Gábornak, a járási első titkárnak: Én nem vagyok hajlandó ezekkel, még hallgatólagosan sem, egyetérteni, nem helyeslem több járási vezető, köztük a te magatartásod”. Sziki nem alkuszik, úgy érzi, ha kall országos botrányt csinál. És megindul a harc. A szövetkezet vezetőségét felfüggesztik és megérkezik az ellenőrző bizottság. Szikinek fegyvert csempésznek a lakására, hogy a rendőrség is közbeléphessen. Mint egy bűnügyi regényben, olyan sodrón és izgalmasan követik egymást az események. Szikit azonban csak megedzi a harc. Tudja, hogy tévednek azok, akik néhány megfélemlítő tettel akarják elérni a céljukat. „Ez már más nép, mint akár a tíz évvel ezelőtti. Ez a falu már megértette, hogy jogai vannak, melyekkel élhet, és bár apránként, de beletanul a demokráciába”. Váradi és klikkje nem tud célt érni. Sziki mögött ott az egész falu, a helyi pártvezetés, és őket segítik az országos irányító szervek is. Az igaz ügy győzelméért a megpróbáltatásokkal fizetnek a kistariak, de végül is edzettebben, okosabban kerülnek ki a harcból. 3. A regény tartalmi időszerűségét és érdekességét tökéletesen jellemzik Szikinek a következő gondolatai: „Az ember hosszabb-rövidebb ideig az új társadalomban, a szocializmus építésének a viszonyai között is védtelenné válhat. Sokat tudnak ártani a kisebb-nagyobb hatalmi sáncok mögött meghúzódó, gátlástalan, a törvényeket a saját szájuk íze szerint forgató önkényeskedők. Az állampolgár pedig hiába keres védelmet, törvényes menedéket akkor, ha azok zaklatják, akiknek véde- niök kellene. Jaj a betegnek, ha az orvos a halálát akarja”. A problémakör másik vetülete az a jelenség, melyet „gazdasági kriminalitás” fogalom néven ismerünk. Itt az esetek túlnyomó többségében a társadalom a károsult. A törvényszegés mechanizmusa u- gyanúgy funkcionál: „a hatalmi sáncok” mögül az önkényeskedők a saját zsebüket gazdagítják. Rendkívül égető problémája ez talán minden szocialista országnak. Nem véletlen, hogy bíróságaink az utóbbi időben keményebben büntetik a szocialista tulajdon elleni kihágásokat és bűncselekményeket. A bűnösök osztályozása szempontjából ritkán beszélhetünk megtéve- lyedettekről, mert az estek túlnyomó részében a tudatosság dominál. Sokan a laza ellenőrzésekre, a lehetőségekre hivatkoznak. Pedig erkölcsi szempontból nincs
