Irodalmi Szemle, 1977

1977/6 - NAPLÓ - Pomogáts Béla: Déry Tibor versei

ségviselője. A Slovenský spisovateľ könyvkiadó négy kötetben jelentette meg válogatott műveit, Tűzben és viharban (V ohni a burkách) — publicisztika, 1961; Drámák (Dramata) — 1962; A gépek megindultak (Stroje sa pohnuli) — prózai művek, 1966; Harc és szeretet (Boje a láska) — versek, 1970. Irodalmi emlékiratainak első része 1975-ben jelent meg Viharos ifjúság (Búrlivá mladosť) címen — (Visszaemlékezések I. — 1920—1938). Verseit és megfilmesített regényeit a televízió

sugározta, néhány játékát megzenésítették, válogatott versei orosz, ukrán, magyar, bolgár és más nyelveken is megjelentek.

Úttörő irodalmi és kultúrpolitikai munkásságáért a Munkaérdemrendet és a megtisztelő nemzeti művész címet adományozta Ján Poničannak szocialista társadalmunk. A szocialista kultúráért szentelt harcának és a dolgozó néphez való hűségéért — ahonnan Poničan származott és akiknek termékeny életét szentelte — méltó megbecsülése ez a kitüntetés.

Libor Knézek

Déry Tibor versei

A felhőállatok. Bp. 1976. Szépirodalmi kiadó.

Déry Tibor nevére regényeket és elbeszéléseket idéz fel emlékezetünk. A befejezetlen mondat tágas társadalmi freskóját, a G. A. úr X.-ben kafkai történelembölcseletét, a Niki és a Szerelem drámáját, a Két asszony klasszikus harmóniáját. Azokat a műveket, melyekben Déry a baloldali magyar értelmiség — és általánosabban az európai értelmiség — helykereső és elkötelezettség-vállaló törekvéseit, társadalmi és lelkiismereti konfliktusait, történelemfilozófiai töprengéseit és szorongásait mutatta be. És most Déry, az elhivatott és sikeres prózaíró, akinek munkássága a modern magyar prózairodalom egy fejezetével azonos, egy kötet — költői életműnek is beillő terjedelmes kötet — verset tesz elénk.

Vajon költő lenne Déry Tibor? Ha a költészet többet jelent, mint pusztán versírást, vagyis ha a művészi teremtés és önkifejezés személyes alakzatát jelenti, Déry mindenképpen költő: még prózai műveiben is. Korai, avantgardista szellemben alkotott regényeiből a lázadó szenvedély lírája szól. A befejezetlen mondatban a személyiség megvalósításának szubjektivitása jelentkezik, és ez az alanyi indulat szövi át a regény stílusát. Az Ítélet nincs pedig önelemző vallomásossága folytán „csap át” időnként a prózavers alakzataiba. Déry maga mondja összegyűjtött verseinek előszavában: „Prózaírás közben néha azt hiszem magamról, hogy

lírikus vagyok”. Igaz ehhez rögtön hozzáteszi: „e kötet olvastán, hogy mégis inkább prózaíró”.

A kételkedés azonban felesleges. Déry igazi költő, A felhőállatok verseiben a magyar avantgarde líra egy karakteres változata ölt alakot. Sokáig csupán Kassák költészetében láttuk a magyar avantgarde-ot, Kassák magányos óriásnak tetszett, aki egymaga szólaltatta meg érvényes költői- séggel a modern irodalom avantgarde irányzatait. Aztán lassan kibontakozott a feledésből néhány lírikus: Barta Sándor, Bányai Kornél, Forbáth Imre, Csuka Zoltán, Tamkó Sirató Károly — és Déry Tibor költészete.

E költők valamennyien Kassák tanítványai és harcostársai voltak. Déry is tőle tanult. Sinkó Ervin, a magyar avantgarde mozgalom egyik harcosa, írta egyszer, hogy midőn első verseivel felkereste Kassákot, a mester így beszélt: „hogy lehet ezt a banális szót leírni, hogy Nap. írja azt, hogy kicsattant égi nyársfa”. Nem tudjuk, vajon Déry kapott-e hasonló oktatást, a Napot mindenesetre rendkívül „kassákos” módon jelenítette meg: „Üd- vözlégy Nap — írta —, te asszony! térdkalács, spirituszforraló és zenélő óra”. Versei a végsőkig absztrahálták közlendőiket, ugyanakkor érzékletes metaforákat teremtettek. Déry romantikusabb szellem volt, mint Kassák. A mester architektoni- kus szerkesztése, konstruktivista stílusa