Irodalmi Szemle, 1977
1977/5 - ÉLŐ MÚLT - Pražák, Richard: Comenius és a magyarok
HlLCD I^USTILTF RICHARD PRAŽÄK Magyarországon, ahol Comenius az 1650—1654-es években Sárospatakon személyes tevékenységet fejtett ki, kezdettől fogva általánosan ismert volt a munkássága; számos kiadásban terjedt latinul, németül, csehül és magyarul. Kiemelkedő hatást gyakorolt a magyar kultúrára, s ia magyar neveléstudomány bölcsőjénél is jelen volt.1 Elevenen élt a magyarok köztudatában a 18. és 19. század fordulóján, amikor műveit magyar nyelven különösen a pozsonyi Weber Simon terjesztette. Életművének magyarországi elterjedtségéről magyarra fordított írásainak kéziratos másolatai is tanúskodnak, valamennyi a 18. századból. Közéjük sorolható Comenius A cseh egyház üldöztetésének és a szenvedéseinek története című munkája, magyar fordításban, Némethi Sámuel2 Pozsony megyei — hodosi — lelkész 1795-ös másolatában, illetve az Útvesztő magyar fordításának 1716-os kézirata Pelargus Gábor tollából.3 Pelargus fordítása az Útvesztő első magyar változata. Más cseh kiadás alapján készült, mint a Rimányé, amelyről még szó lesz; ez egyébként az Útvesztő első nyomtatott magyar fordítása, és az 1782-es prágai kiadás alapján készült. A Janua linguarum reserata 1700-as, Szilágyi Benjámin-féle első magyar fordítást egész sor újabb kiadás követte.; ezekben a mű magyar változata is szerepelt; különös jelentősége volt az 1753-as kassai és az 1808-as kolozsvári kiadásnak. (Kolozsvárott a Janua 1681-től a fenti időpontig már hat ízben megjelent.) Brassóban a 17. század közepétől 1758-ig — németül és latinul — tizenkétszer adták ki a Januát. llyképpen Comenius munkáinak kiadása nem csupán Lőcsére, Bártfára, Kassára és más ismert felső-magyarországi kiadó központokra szorítkozott, hanem Magyarország és Erdély szinte valamennyi fontosabb protestáns városára (Buda, Pest, Sárospatak, Kolozsvár, Nagyvárad, Gyulafehérvár, Brassó, Szeben stb.) kiterjedt.5 Comenius fontos magyarországi kiadásai közül meg kell említenünk a sárospataki beszéd, az Oratio de cultura ingeniorum Tessedik-féle, 1791-es, a pesti országgyűlés alkalmára készült kiadását. Tessedik Comerius egyik legfontosabb magyarországi követője volt, aki a mester sok gondolatát a gyakorlatban, a szarvasi nevelőintézetben is megvalósította.6 Különösen átütő sikere és hatása volt Magyarországon Comenius Orbis pictusának. Ntirnbergben már 1669-ben megjelent az Orbis pictus magyar változata, s a 18. század végén is tovább nő az érdeklődés e mű iránt; ekkor Weber Simon adja ki Szombathy János fordításában, Pozsonyban, 1798-ban, majd ugyancsak Weber 1806, 1820 és 1831 folyamán, az ifjúság részére pedig Karcsai Tóth János fordításában, 1842-ben, Bucsán- szkynál.7 A 19. század elején Comeniusnak ez a műve főleg Bertuch szabad természetrajzi földolgozása révén, a tizenkét kötetes bécsi német, latin és magyar nyelvű kiadásban terjedt el 1805—1813 között a Habsburg monarchia területén.8 Ezt a kiadást Kazinczy Ferenc is ismerte, gyermekkorában pedig nagy kedvvel forgatta Jókai Mór.9 Comenius 18. századi és 19. század eleji recepciója Magyarországon és a csehországi református értelmiség körében. Comenius és a magyarok
