Irodalmi Szemle, 1977
1977/5 - LÁTÓHATÁR - Rózewicz, Tadeusz: A hasonmás (párbeszéd)
KÖLTŐ (leteszi a kagylót. A MÁSIK felé fordul) Jól haladok MÁSIK (rábólint Jól de nem váltál kővé KÖLTŐ (keze a papír fölött jár mintha írna) MÁSIK Add ide a papírt KÖLTŐ (tenyerével védi a lapokat) MÁSIK Nem lesz már szükséged rá KÖLTŐ Nem hagyhatnál meg mégis két-három lapot MÁSIK Nem KÖLTŐ Egyet csak egy felet MÁSIK Ugyan mit kezdenél vele KÖLTŐ Végrendeletet írnék mint más MÁSIK ötven évig is elélsz még KÖLTŐ Irhatok az ujjammal MÁSIK Ahogy akarod (egy papírlapot ad neki) KÖLTŐ (kezét a papír fölött mozgatva beszél) A kő ami a nagyokosok filozófusok doktorok docensek impotensek által elvetett alapkőnek számított dobják bár vízbe a víz színén táguló és eltűnő körök legyenek a tanúi annak hogy azon a helyen a vízfenéken van a költészet sírja MÁSIK (fölnevet) Kőbohócom kőkáplánom kőbálványom most csomagold csak össze a könyveidet KÖLTÖ Az asztalról MÁSIK Először csukd be amiket kinyitottál majd a padlóról a polcokról és a meny- nyezetről KÖLTŐ Mindet MÁSIK Ügy sem lesz szükséged rájuk KÖLTŐ Már negyvenöt éve olvasok valamennyit átolvastam már s a gerincükre pillantva is fölismerem őket tudom hol melyikben vannak jegyzetlapok Legalább hármat meghagyhatnál MÁSIK Mondd meg a címüket KÖLTÖ Szeretném megtartani azt a régi Miczkiewicz-kötetet amit a West-féle könyv- kereskedésben vettem meg Brodban 1911-ben aztán a Mi Urunk Jézus Krisztusnak Szent Evangéliumát és még egyet... talán Dyakowskitól a Mi természetünket MÁSIK Ha megokolod a választásodat megkapod a kért könyveket KÖLTÖ A könyveim közül ezeket forgatom a leggyakrabban ezekkel a könyvekkel pihenek meg a szóban ezek a könyvek már-már az egész testemet átalakítják MÁSIK Semmi érdekes Nem tudom szeretnél-e még valamit hozzátenni KÖLTÖ Semmit Minden amit mondani tudnék üres szólam lenne... Mi az a zaj a szomszéd szobában mi az MÁSIK Kihordják a könyvszekrényeket beszögelik KÖLTŐ (olvas) „Vigyázz mert a fény mi benned lakozik nem a sötétségből született. Mivelhogy az egész tested ragyogni fog nem lesz benned a sötétségből semmi mindened fényleni fog s mint a villám fénye megvilágít téged...” Lépteket hallok MÁSIK Kihordják a könyvszekrényeket leszedik a falakról a képeket eltüntetik róluk a színeket KÖLTÖ (fölüt egy másik könyvet) „S lám a bölcsek minden lámpát meggyújtottak Könyveidből lopva ki a bölcsességet Érzéketlenül mint a kardok kóboroltak S tanítványaik vakon követték őket Istenre vadászni — nyomukban csel szövődött S bár mentek tovább tudásuk elvesződött” MÁSIK Ezek a képek itt maradhatnak csak szurokkal kell bekenni őket Rakd félre a könyveket és készülj az útra KÖLTÖ Vagy tán ez a bűnhődés a babérokért és koszorúkért Hiszen nálam rosszabbak is kaptak rendszalagokat érmeket díjakat szobrokat pálmákat az elnököktől királyoktól hercegektől MÁSIK Rosszabbak?
