Irodalmi Szemle, 1977

1977/4 - FIGYELŐ - — hL —: Ami összeköt

Csehszlovákiai magyar irodalom a Komárom megyei Üj Forrásban

Aki rendszeresen figyeli lapunk hírrovatát, a Holmit, könnyen megállapíthatja, hogy a magyarországi irodalmi közvéleményben és irodalmi lapokban egyre gyakrabban kap helyet, fórumot a csehszlovákiai magyar irodalom. Az irodalomban jártasabb és annak tágabb összefüggéseit kereső olvasó a budapesti lapokon (Elet és Irodalom, Kortárs, Oj Írás, Kritika, Népszava, Magyar Nemzet) kívül a különféle vidéki folyóiratokban (Tiszatáj, Alföld, Napjaink) is találhat időről időre csehszlovákiai magyar írótól verset, elbeszélést, regényrészletet, tanulmányt vagy hazai magyar irodalmunk egy-egy alkotását mérlegelő kritikai jegyeztet. Nyilván még a legtájéko- zottabbakhoz sem jutott el azonban jellegénél, terjesztési megkötöttségeinél fogva az Oj Forrás. A lapot a Komárom megyei Tanács V. B. Művelődési Osztálya adja ki Tatabányán évente háromszor. Tartalmára nézve irodalmi-művészeti-társadalomtudo- mányi antológia. Pedig az idén kilencedik évfolyamába lépett, eddig huszonnégy alkalommal megjelent kiadvány jelentősége

— meggyőződésünk szerint — sokkal nagyobb a visszhangjánál. A már az indulásnál az „Élet — politika — művészet” hármas egységét hirdető periodika, bár megyei jellegű, a személyes kapcsolatok útján is csak alig-alig kerül át hozzánk, mindenképp érdemes a mi odafigyelésünkre is. A néhány kezem ügyében levő számot és a megjelenés ötödik évfordulójára kiadott repertóriumot lapozgatva hosszasan sorolhatnám a csehszlovákiai magyar íróknak az Oj Forrásban megjelenő műveit, illetve az irodalmi-szellemi életünkről szóló tudósításokat. Érjük be e helyen ezért a jelzéssel, a vázlatos fölsorolással.

Az antológia eddig megjelent számaiban Keszeli Ferenc, Kmeczkó Mihály, Kulcsár Ferenc, Mikola Anikó, Zs. Nagy Lajos, Ozs- vald Árpád, Szitási Ferenc, Tóth László és Varga Imre versei mellett Boros (Nóta) János és Fülöp Antal egy-egy novelláját olvashatjuk. A kiadvány közli Grendel Lajos és Zalabai Zsigmond jegyzeteit a fiatal szlovákiai magyar költőkről, s az utóbbinak a Szülőföldtől a világig című tanulmányát, valamint Szénássy Zoltán irodalomtörténeti, Kecskés László néprajzi és Gyönyör József nemzetiség-politikai dolgozatait. Képzőművészeink közül Bácskái Béla és Kopőcs Tibor néhány műve jelent meg az Oj Forrásban. P. J. (Sárándi József) írása az Egy szemű éjszaka című versantológiát, Szakolczay Lajosé a Vetés-csoportot, valamint Zalabai Zsigmond kritikagyűjteményét, Jankovics Józsefé Gál Sándor és Bereck József novellásköteteit, Ördögh Csilláé Ág Tibor palóc népdalgyűjteményét, Jenkei Jánosé pedig az Irodalmi Szemle 1975/4-es számát ismerteti. Föl kell még jegyeznünk, hogy a kiadvány 1976/3-as száma tizenkét szlovák költő (Pavel Bunčák, Ján Buzássy, Rudolf Fábry, Ľubomír Feldek, Vojtech Kondrót, Vlastimil Kovalčík, Milan Kraus, Jozef Mihal- kovič, Milan Rúfus, Ján Smrek, Ján Simo- novič és Ján Švantner verseit hozza műfordítóink tolmácsolásában, s értesülésünk szerint 1977/1-es számában pedig Duba Gyula és Bereck József novelláját, valamint Cselényi László, Gál Sándor, Kulcsár Ferenc, Mikola Anikó, Zs. Nagy Lajos, Ozsvald Árpád, Rácz Olivér, Tóth László, Tőzsér Árpád és Varga Imre verseit tervezi megjelentetni a szerkesztőség.

A még így is elég hosszúra sikerült fölsorolást hadd folytassam azzal az idézettel, amit Jenkei János említett írásából másoltam ki: „Évek óta jó példát ad hazai vonatkozásban a kulturális-szellemi kapcsolatok erősítése terén a Pécsett megjelenő irodalmi és művészeti folyóirat, a Jelenkor. Rendszeresen olvashatunk ebben tájékoztatást a szomszédos Jugoszlávia, az ott élő magyar nemzetiségiek művészeti életéről, tevékenységérő'. Kézenfekvő teAmi összeköt