Irodalmi Szemle, 1977
1977/4 - HAZAI TÜKÖR - GÖMÖR - Veres János: Széttekintés a rimaszombati járásban
lyóiratot. Számos könyv és tanulmány szerzője. 53 éves korában hunyt el. DERESK Az egyetlen olyan falu a járásban, ahol még ma is foglalkoznak cserépedény készítéssel öreg fazekasok. Régen csaknem minden házban ezt a mesterséget űzték. FELSŐPOKORÁGYON élt lelkészként a 19. században Hüvössy Lajos régész, a rimaszombati múzeum egyik alapítója. Ebben a falucskában született 1813-ban Kmetty György, 1848/49-es honvédtábornok. Mint főhadnagy Olaszországban szolgált, de az itthoni mozgalom hírére hazajött és belépett a 23. zászlóaljba. Hősiessége és hadászati tudománya emelte tábornoki rangra. A szabadságharc leverése után külföldre menekült, s végül Londonban telepedett le, ahol az ottani lapokba cikkeket írt. Idegen nyelven megjelent munkáit magyarra is lefordították. Elsőként bírálta Görgey emlékiratait. 1863-ban halt meg. FELSÖVÁLY községben élt Kupái Dénes publicista, a „Figyelő” című lap munkatársa. GORTVAKISFALUD községben született 1820-ban Adorján Boldizsár író, a későbbi kedvelt novellista. Jogi tanulmányai elvégzése után Pesten telepedett le. Novelláit, verseit sűrűn közölte az Athenaeum, a Regélő, a Pesti Divatlap, az Életképek stb. A reménytelien induló fiatal írót szoros barátság fűzte a kor legkiválóbb költőihez. Petőfi verset is írt hozzá, 1845-ben pedig meglátogatta őt Gortf akisfaludon. HANVÄN a református papiak falán tábla hirdeti: itt lakott 1852-től 1868-ig (haláláig) Tompa Mihály. A költő 35 éves korában került Hanvára, előtte Bejében és Keleméren lakott. Hanván többször meglátogatta őt Arany János, valamint Ľudovít Kubány szlovák író. A templom közelében van a kriptája, itt nyugszanak feleségének, Soldos Emíliának és 5 éves kisfiúknak a hamvai. A lépcsőfeljárótól balra áll Tompa mellszobra, Mátrai-Makovits Jenő rimaszombati származású művész alkotása. A költő sírkövén Arany János sorai olvashatók. — A falu határában, az országút közelében található az a forrás, melyet a nép ma is „Basa kútjá”-nak nevez. Tompa elbeszélő költeményben örökítette meg a forráshoz fűződő hagyományt. HNUSTYA (NYUSTYA) városkában él Burghard Margit idős festőnő. Több kiállítása volt Budapesten, majd a két világháború között Pozsonyban. Tichý Kálmánnak is növendéke volt. HRUSSO községben született 1883-ban Putra Ede festőművész. Négy éven át a rimaszombati gimnázium diákja volt. A harctéren szerzett tüdőbajban halt meg 1915-ben, Rimaszombatban temették el. JÁNOSIBAN született Vályi Klára (XVIII. század vége — XIX. század eleje). Verses leveleket írt, főként Fábián Juliannának és Édes Gergelynek. Csokonaival is levelezett. Két verseskötete jelent meg. Még ma is áll a faluban a XII. századból való apátsági templom. Falait Storno Ferenc festményei díszítik. KÄLOSA faluban született Perjésy László lapszerkesztő. Történelmi és társadalomtörténeti műveket írt. NAGYBALOGON élt néhány évig Gyöngyösi István költő (született 1629-ben, meghalt Rozsnyón 1704-ben). 1653-tól gömöri tábiabíró, 1663-tól Wesselényi Ferenc nádor titkára. Ügyvédként Zrínyi Ilona és a Koháryak szolgálatában állt. Főúri házasságok történetét énekelte meg, politikailag ingadozó szemlélettel, de korának elven leírásával. Legismertebb műve a „Marssal társalkodó Murányi Venus” (1664). OSGYÄN község többször átalakított várkastélyában hajdan nagy értékű könyvtár és képtár volt. Falai között állítólag Jókai is megfordult, ahol adatokat gyűjtött egyik regényéhez. Az osgyáni gimnázium I. Rákóczy György uralkodása alatt nyílt meg, amikor Bakos Gábor a királypárti Fülek elfoglalása után az ottani iskolát Osgyánba, a saját kastélyába helyezte át. Később épületet emeltetett az iskolának. Korpo- nay Gábor új hajlékot építtetett az intézetnek, melyet idővel megnagyobbítottak. 1756-ban a helytartótanács a magasabb
