Irodalmi Szemle, 1977
1977/3 - A VALÓSÁG VONZÁSÁBAN - Csanda Sándor, Jakab István, Kiss József, Méryné T. Margit, Mészáros László, Mózsi Ferenc, Püspöki Nagy Péter, Tőzsér Árpád, Turczel Lajos, Végh László: Ankét a szlovákiai magyar tudományosság fogalmáról, mai jelentőségéről, helyzetéről és jövőbeli feladatairól
hatáskutatás, össze lehet hasonlítani két egymástól független jelenséget is: például máig sincs konkrét bizonyítékunk arra, hogy Balassi ismerte volna a lengyel vagy a délszláv reneszánsz költők alkotásait, alkotásaik — főként szóképeik — mégis hasonlóak, mert a reneszánsznak Itáliában kialakult mintáit követték és a maguk nemzeti nyelvére alkalmazták. Más szempont az, hogy én elsősorban nem komparativistának, hanem irodalomtörténésznek tartom magamat. A kuruc kori szlovák és magyar költészet összehasonlításában számomra fontos volt az is, hogy levéltári kutatással számos új irodalmi és történelmi forrást tárjak fel, s a szakemberek (például a tavalyi Rákóczi-évfordulón) jórészt ezt értékelték. Az összehasonlító irodalmon kívül elsősorban a csehszlovákiai magyar irodalom kutatásával foglalkoztam, amint azt Valóság és illúzió (1962), Hidak sorsa (1965), Első nemzedék (1968), Harmadik nemzedék (1971) című könyveim is tanúsítják. Újabban főként a régebbi magyar irodalomnak hazánk területén keletkezett alkotásait vizsgáltam, ennek eredményeit tartalmazza a Madáchban most sajtó alá került Szülőföld és irodalom című kötetem. A tanszéket újabban egyre inkább a közösen végzett munkára, együttműködésre ösztönzik. így keletkezett tanszékünk első kollektív munkája, az Irodalmi hagyományaink lexikona 1918-ig, s jelenleg pedig a csehszlovákiai magyar irodalomnak 1918-tól napjainkig terjedő szakaszát dolgozzuk fel lexikon formájában. Más tudományos munkahelyekkel is együttműködünk, jómagam már 1954-ben együtt jártam Klaniczay Tiborral a szlovákiai levéltárakat, s 1970 óta minden évben meghívnak a Magyar Tudományos Akadémia reneszánszkutató csoportjának konferenciájára. Eredményeinket bibliográfia formájában nyilvántartják a brünni egyetem balkanisztikai és hungarológiai intézetében és a budapesti Országos Széchenyi Könyvtárban is. A nemzetiségi kultúrák kutatását pedig a Szlovák Tudományos Akadémia koordinálja. Tanszékünk tervében továbbra is szerepelni fog a magyar nemzetiségi irodalom kutatása, a komparativisztikából főként a magyar— szlovák, a magyar—cseh irodalmi kapcsolatok, valamint az egyetemes magyar irodalom szülőföldünkkel kapcsolatos hagyományainak vizsgálata. A jövőben más főiskolák és az Akadémia rokon jellegű kutatóhelyeivel együtt, állami terv keretében veszünk részt mind az összehasonlító filológiai kutatásokban, mind a csehszlovákiai nemzetiségek kultúrájának tudományos vizsgálatában. JAKAB ISTVÁN 1. Több mint másfél évtizede dolgozom a Komenský Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi és irodalmi tanszékén mint nyelvész, a mai magyar nyelv (leíró nyelvtan) előadója. Fő feladatunk a magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanárok képzése. Mivel a tudományos kutatók képzésére nincs karunknak külön tagozata azokon a szakokon, amelyeken tanárképzés folyik, a tudományos kutatásra is felkészítjük hallgatóinkat. Az oktatómunka természetesen csak egyik részét teszi ki munkakörünknek: emellett tudományos és ismeretterjesztő munkát is végzünk. Az elmúlt évben jelentette meg Budapesten az Akadémia Kiadó — a Madáchcsal közös kiadásban — A magyar igekötők állományi vizsgálata című könyvemet mint tudományos munkám egyik eredményét; ezen kívül több tanulmányom jelent meg folyóiratokban: a Magyar Nyelvőrben és az Irodalmi Szemlében. Számos ismeretterjesztő cikket tettem eddig közzé a hazai magyar lapokban (Oj Szó, Hét stb.); e cikkek közül 17 az általam összeállított Hogy is mondjuk? című gyűjteményes nyelvművelő kötetben is megjelent a Madách kiadásában, szintén az elmúlt évben. Jelenleg az igekötők szófajtantörténetével foglalkozó munkámat fejezem be, és nyelvművelő cikkeket írók az Oj Szó Kis Nyelvőr rovatába, valamint a Csehszlovák Rádió magyar nyelvű adásában rendszeresített Anyanyelvűnk című sorozatba. Megalakulásától kezdve —‘tíz éve — titkára vagyok a CSEMADOK KB nyelvi szak- bizottságának, így a csehszlovákiai magyar nyelvművelés szervezésében is részt veszek, és gyakran adok elő a pedagógusok továbbképző tanfolyamain.
