Irodalmi Szemle, 1977

1977/3 - MŰHELY - Soóky László: Hommage á Rudyard Kipling (vers) - Somos Péter: Tájkép (vers) - Balla Kálmán: Vázlat a hagyományhoz I., II., III. (versek)

Ätlényegiilés

Naponta csöndesen félrevonultok, kérődztök, akár a gazellák.

Esténként töprengtek; megbeszélitek, mi hiányzik még házatok tájékáról. A hiányzó dolgok érdekében lemondtok a termékenységről, hisz illik különböznötök az állatoktól.

Teremtés

Ha majd teljesen kiszolgáltatjátok magatokat a tárgyaknak, és elfásul lelketek, megtervezitek az embert, hogy legyen kire hagynotok anyaggá vált lényeteket. Megnyugodtok akkor, hisz titeket is a hatodik napon teremtett az isten.

SOÖKY LÁSZLÓ

Hommage ä Rudyard Kipling

A zöld réten piros bika áll.

— Öljük meg és lesz élelmünk bőven.

Durran a puska ám a bika egyre áll akár a nap olajzöld fenyők felett.

— Boruljunk földre hisz ez maga Mohamed!

— Egy frászt — mondta a bika — csak elgondolkodtam egy kissé (összeroskad)

SOMOS PÉTER

Tájkép

(Dráma)

Fénytelen, mélyen felszántott domboldalon pára tekereg. Oldalt csupasz sövény, letarolt fák. A földút beszorítva a vesszőkerítés és a szántás közé. A fák fölött repedezett tükör. Bambán villog az ég.

Kigombolt kabátban, szélnek vetett homlokkal áll a férfi.

Talán gyónni készül,

Talán gyilkolni.

Télre fordul. Kitavaszodik.

BALLA KÁLMÁN

Vázlat a hagyományhoz

i

Ami van, túlél darabokban s egésszé írva új részt követel.